Évi hetvenötmilliárd tonna termőföld tűnik el

Gyorsítja a klímaváltozást a talaj károsítása, ha folytatódik a földterületek kihasználása, megállíthatatlanná válik a folyamat – erre az eredményre jutott a bonni Biodiverzitási és Ökoszisztéma-szolgáltatási Kormányközi Tudományos Testület (IPBES) a jelentésében. A tanulmányban az olvasható, hogy a termőtalajban háromszor több szén van, mint a légkörben, ez a mennyiség az erdők kivágása és a helytelen gazdálkodás hatására kikerül a levegőbe, gyorsítva a klímaváltozás folyamatát. A növényzet kiirtása mellett fokozza a problémát a talaj erodálódása, gépekkel történő tömörítése, de a beépítés vagy a túlöntözés is súlyos károkhoz vezet.

Az IPBES szerint a talaj tönkretétele kétféle módon befolyásolja a klímát: egyfelől veszélyezteti azon növények növekedését, amelyek felveszik a szenet a légkörből, másrészt felszabadítja azt a talajban lévő szénréteget, amelyet korábban a földbe került növényi hulladékot hasznosító giliszták tároltak. „Világszerte mintegy 3,2 milliárd ember szenved az erodálódott talaj miatt, ez a bolygó népességének csaknem a fele” – mutatott rá Sir Bob Watson, a szervezet elnöke. Úgy fogalmazott: nem fér kétség ahhoz, hogy a talajt az egész Földön károsítják, ez pedig az éghajlat megváltoztatásán túl a mezőgazdasági termelékenységet is aláássa. Hozzátette, hogy miközben a kormányok a klímaváltozásra fókuszálnak, elfelejtik, hogy a biodiverzitás elvesztése és a termőterületek pusztulása ugyanúgy megkerülhetetlen gócpont az emberi jóllét szempontjából. A kutatás kapcsán Jane Rickson, a brit Cranfield Egyetem talajszakértője értékelésében arra világított rá, hogy a Föld felszínének csupán

3 százaléka alkalmas mezőgazdasági termelésre, és a becslések szerint minden évben 75 milliárd tonna termőföld tűnik el a földromlás miatt. Ennek helyreállítása azért is nehézkes, mert a termőtalaj 300 évente mindössze egyetlen centiméterrel vastagszik. A talajvédelem legegyszerűbb módjának az újraerdősítés tűnik.

A globális talajpusztulás mértékéről egyelőre nincsenek pontos információk. A legproblematikusabb helyszínként Dél-Amerikát, valamint Afrika Szaharától délre lévő területeit tartják számon, de Indiában és Kínában is nagymértékű a pusztulás. A két ázsiai országban a szakemberek már kifejezték aggodalmukat amiatt, hogy nem biztos, hogy hosszú távon képesek lesznek a népességet saját táplálékkal ellátni.