Nem várható recesszió az indexek szerint

A globális konjunktúra-időszak vége és a kereskedelmi háború árnyékában egyre több elemző és befektető találgatja, mikor jön a következő válság. A hangulatindexek mellett a piac a válságindikátornak tekintett mutatókat is figyelemmel követi, ezek azonban vegyes képet mutatnak: ahány mutató, annyiféle várakozás. Az összképet tekintve azonban a legnépszerűbb indikátorok szerint középtávon nem várható érdemi recesszió.

Talán a legismertebb válságmutató az amerikai félelemindex, a VIX index, amely a következő harminc napra várt piaci volatilitást jelzi. Az index tavaly december közepén volt 2,5 éves csúcspontján, akkor a kereskedelmi háborús feszültségek és az óriási részvénypiaci eladási hullám emelte a mutatót 36 pont fölé. A VIX index már januárban nagyot esett, májusig 15 pont környékén oldalazott. A mutató május elején viszont nagyot emelkedett, a kereskedelmi konfliktusok felerősödése miatt 22,3 ponttal a háromhavi csúcsára ért. A 22,3 pont azonban még mindig alacsony, különösen a kínai–amerikai konfliktus közben elért szintekhez képest.

Érdekes mutató a Baltic Dry Index (BDI): a londoni Baltic Exchange naponta közli a nemzetközi nyersanyagszállító teherhajók szállítási díjait, a világgazdaság nyersanyag-felhasználása ugyanis viszonylag jól tükrözi a gazdasági növekedést. A mutató alakulása szerint a világgazdaság már túl van a nehezén. Az index február elején érte el csaknem hároméves mélypontját, az 598 pontot, azóta megnyugtatóan emelkedik: tegnap 1032 ponton állt, ami 72 százalékos növekedés három hónap alatt. A tengeri szállítmányozás szempontjából viszont hangsúlyos, hogy a pillanatnyi kapacitáshiány vagy -felesleg is komoly kilengéseket tud okozni a mutatóban. Megjegyzendő az is, hogy az elmúlt hónapokban számos exportőr igyekezett minél hamarabb minél több árut eladni, még mielőtt tovább emelkednek a tarifák. Az index csak a hét elején esett enyhén, amikor kiderült: Donald Trump 25 százalékra emeli a kínai védővámot.

Az amerikai gazdaság erejére vonatkozó mutató a lakásárindex (House Price Index). A Szövetségi Lakásfinanszírozási Ügynökség (FHFA) havi rendszerességű jelentésének legutóbbi, februári kiadása szerint a lakásárak egészségesen és kiegyensúlyozottan nőttek az elmúlt egy évben. A szezonálisan kiigazított havi áremelkedés mértéke minden hónapban 0,2 és 0,5 százalék között volt. Az éves bázisú emelkedés azonban enyhén lassul, februárban még csak 4,9 százalék volt a tavalyi évi átlagos 5 százalék fölöttihez képest. Ez azonban párhuzamba állítható az átlagórabérek 4,5 százalékos éves emelkedési ütemével.

Kedvelt recessziós mutató a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kompozit előrejelző indexe (Composite Leading Indicator – CLI), amely az üzleti aktivitás becslésével igyekszik előre jelezni a ciklusok váltakozását. A mutató 2009 után, az idén márciusban ismét 100 pont alá csúszott, ami fontos recessziós szint a befektetők szemében: több elemző hivatkozott ennek alapján az eljövendő válságra. Ugyanakkor az elmúlt hatvan évben tizenegyszer csökkent az index 100 pont alá, az esetek többségében az S&P 500 lefelé fordult a következő egy-két hónapban, de a lejtmenet csak a nagy pénzügyi válság és a dotcomlufi kipukkadása idején volt tartós.

A piac gyakran figyeli a réz világpiaci árának mozgását, mivel ez az egyik leggyakrabban használt fém az építő- és a feldolgozóiparban. A réz világpiaci árának esése gyakran jár együtt a részvénypiaci volatilitással. A jegyzés az elmúlt bő egy hónapban több mint

6 százalékot esett, bár historikus távlatból nem számít olcsónak a fém. A réz árfolyama 2017 decembere óta csökkenő trendet mutat: akkor a januári masszív részvénypiaci eladási hullámot jelezte előre, a mostani, 6 százalékos ereszkedés azonban az elmúlt tíz évet figyelve nem kiemelkedő.