Az erősebb forint kedvező hatásai

Az erősödésnek számos oka van, amelyek szétszálazása és fontossági súlyuk vizsgálata helyett a forintárfolyam néhány, a lakosság, a vállalatok és az államháztartás számára kedvező hatását elemzem. 

Forintárfolyam érzékelése a lakosságnál

A lakosság szempontjából több aspektust érdemes vizsgálni. A lakossági devizahitelek forintosítása (2015 eleje) után a lakosságnak nem volt nyitott devizapozíciója, pontosabban nem lehetett devizahitele, csak annak, akinek devizában volt jövedelme is. Így hitel oldalon nem volt árfolyamkockázata a lakosságnak. Ugyanakkor, akiknek devizában voltak megtakarításai, azok jobban jártak a gyengébb forint esetében. A lakosság döntően így a forint árfolyamváltozásait a bőrén csak nyaralások alkalmával érezte, hiszen csak a devizaváltáskor, illetve a külföldről megrendelt, devizában meghatározott összegek rendezésekor szembesült velük. Így mostanság a lakosság az erősebb forintárfolyam-környezetben a külföldről vásárolt termékek és szolgáltatások vásárlásakor az alacsonyabb forintellenértékben látja a kedvező hatásokat. Nem véletlen, hogy ez az árfolyamérzet a jövőbeni árfolyam-várakozásokra is kihat. Ennek egyik mérhető megnyilvánulását havi szinten látjuk a lakosság jövőbeni árfolyam-várakozásainak javulásában a lakossági konjunktúrakutatásunkban. Az 1000 fős lakossági reprezentatív mintán 2019 óta végzett havi kutatásunkban jól látható a forinttal kapcsolatos percepciók javulása. Fontos kiemelni ugyanis, hogy ennek keretében jelentős erősödést tapasztaltunk a jövőbeni árfolyam-alakulásra vonatkozó kérdésünkre adott válaszokban. Kimutatható továbbá egy egyértelműen szignifikánsan pozitív kapcsolat a jövőben várt árfolyam-alakulás és a várt általános magyar gazdasági helyzet között. Létezik tehát egy egyértelmű pozitív szignifikáns kapcsolat az erősebb hazai fizetőeszköz-árfolyam és a lakossági konjunktúraérzet-javulás között.

Forintárfolyam hatása a vállalatokra

A vállalatok a nemzetközi áru- és szolgáltatáskereskedelembe bekapcsolódva árfolyamkockázattal szembesülnek. A nagyobb vállalatok saját kockázatkezeléssel is bírhatnak, így az árfolyamkockázat ugyan számukra is fennáll, de megfelelő kifinomult kockázatkezelési eszközökkel (például forward, futures, opciók) kezelni képesek azt. Ez persze nem jelenti azt, hogy bizonytalan és volatilis árfolyamkörnyezetben örülnének, mivel ilyen esetben a fedezés költségei megdrágulnak. A magasabb volatilitás magasabb opciós díjat eredményez a Nobel-díjas közgazdászok által kidolgozott Black–Scholes-modellben. A kisebb vállalatok és/vagy az exportpiacra nem termelő vállalatok esetében az erősödő forintárfolyam a devizában denominált beszerzési áraknál jelent alacsonyabb forintárakat. A vállalati hitelek esetében az utóbbi időszakban fellelhető egy a devizában történő eladósodás irányába történő elmozdulás. A vállalatok az utóbbi két hónapban markáns mértékű devizahitelt vettek fel. Általánosságban érvényes alapelv, hogy gyengülő devizában érdemes eladósodni, mivel ebben az esetben a jövőbeni törlesztőrészletek forintban kifejezve kisebbek lesznek. A vállalatok egy része itt talán további euróárfolyam-gyengülésre számít vagy megfelelő mennyiségű euróeszközzel is bír.

Forintárfolyam szerepe az államháztartás esetében

Az államháztartás esetében is az erősödő forintárfolyam jelentősen kedvező hatást gyakorolt a kamatfizetések forintban kimutatott értékére Az alacsonyabb forintban kifejezett államadósság kedvező hatást gyakorol az államadósság GDP-arányos mutatóira, a tőketörlesztés összegére forintban és nem utolsósorban devizában denominált államadósság forintban kifejezett kamatfizetéseire (−92,9 milliárd forint).

Összességében kiemelhető, hogy a lakosság azon része számára, akik a megtakarításaikat forintban tartják, az exportra nem termelő vállalatok, továbbá az államháztartás számára is kedvező az erősebb forintárfolyam. Továbbá kiemelhető, hogy aktív árfolyamkockázat-kezelés esetén az exportáló vállalatok számára is van lehetőség a kockázatok tompítására.