Rendkívüli: Magyarország újabb csapást mér Ukrajnára, nem engedi, hogy hozzájusson az uniós pénzhez, ami a háborúhoz kell – itt a második büntetés a Barátság vezetékért
Magyarország megakadályozta az Európai Unió 90 milliárd eurós hitelfelvételét Ukrajna számára, mert a kormány szerint nem a magyar adófizetők feladata finanszírozni a háborút, Kijevnek pedig semmi joga nincs korlátozni a Barátság kőolajvezetéket. A döntés néhány nappal a háború kirobbanásának negyedik évfordulója előtt született, miközben Brüsszel újabb közös adósságvállalásra készülne.
Brüsszel még decemberben döntött arról, hogy egy 90 milliárd eurós hitelt biztosít Ukrajnának a háború évfordulójára. A konstrukció lényege az lett volna, hogy az EU a saját költségvetése által garantált adósságkibocsátással von be forrásokat, majd ezt továbbhitelezi Kijevnek.
A mechanizmus azonban egyhangú döntést igényel a 27 tagállamtól, Magyarország pedig többször is jelezte: nem támogatja, hogy az Európai Bizottság újabb közös hitelt vegyen fel a magyar adófizetők kárára.
A magyar álláspont korábban is világos volt. A kormány csak azzal a feltétellel járult hozzá az Ukrajnát segítő konstrukciókhoz, hogy a lakosságnak nem kell viselnie a kamat- és törlesztési terheket. A mostani javaslat azonban újabb közös kötelezettségvállalást jelentene, amely hosszú távon az uniós tagállamokat, így Magyarországot is érintheti.
A döntés időzítése nem véletlenül kapott nagy figyelmet: február 24-én lesz az orosz–ukrán háború kirobbanásának negyedik évfordulója, így Brüsszel politikai üzenetet is kívánt küldeni az újabb pénzügyi csomaggal.
A magyar kormány ugyanakkor következetesen azt hangsúlyozza, hogy a háború elhúzódása Európa gazdaságát gyengíti, és a béke irányába kellene elmozdulni. Orbán Viktor többször kijelentette:
Magyarország nem támogat olyan lépéseket, amelyek a konfliktus finanszírozását jelentik.
A kormány szerint Brüsszel eddig is jelentős forrásokat biztosított Ukrajnának, miközben maga az európai gazdaság – különösen az energiaárak és az infláció miatt – komoly kihívásokkal néz szembe.
A tervezett uniós hitelhez ráadásul egy 8 milliárd eurós IMF-program is kapcsolódik , amelynek egyik feltétele az EU-s finanszírozás biztosítása. Amennyiben a hitel nem indul el, az IMF-megállapodás is veszélybe kerülhet.
Brüsszel szerint Ukrajna költségvetésében áprilisban jelentős hiány keletkezhet. A magyar kormány viszont úgy látja: az uniós döntéseket nem lehet ultimátumszerű pénzügyi nyomás alá helyezni.
Jár a pofon a Barátság kőolajvezetékért
A magyar vétó azért sem érheti meglepetésként Brüsszelt és Kijevet, mivel a Barátság kőolajvezeték továbbra sem működik, mivel Ukrajna látszólag nem hajlandó befejezni a javítási munkálatokat a kulcsfontosságú energetikai létesítményen. A kormány álláspontja szerint elfogadhatatlan, hogy egy háborús helyzet következményeit a magyar gazdaság és a magyar fogyasztók fizessék meg, miközben Brüsszel újabb pénzügyi kötelezettségvállalásokat sürget Ukrajna javára. Dr. Hortay Olivér, a Századvég elemzője felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar vétó így hazánk energiabiztonságának a veszélyeztetésére is megfelelő válasz.
A vezeték ügye különösen érzékeny pont a magyar–ukrán viszonyban. A vezeték Oroszországból szállít nyersolajat Magyarországra Ukrajnán keresztül, és a hazai energiaellátás egyik kulcsfontosságú eleme. A rendszer korábban orosz támadás következtében sérült meg, ami fennakadásokat okozott a szállításban, és újra ráirányította a figyelmet Magyarország energiafüggőségére és a tranzitország szerepére.
Rendkívüli: az ukránok bejelentették, mikor indítják újra az orosz olajat a Barátság-vezetéken, egyelőre csak Szlovákia felé – máris összevissza beszélnek a dátumokról
Szlovákia szerint Ukrajna újabb halasztással él, így a Barátság-vezetéken érkező orosz kőolaj tranzitja szombaton indulhatna újra. A januári ukrajnai támadások miatti leállás óta Szlovákia szükséghelyzetet hirdetett.
