Újra lefelé módosította GDP-előrejelzéseit az EB

Csökkentette az eurózóna idei növekedési kilátásait az Európai Bizottság (EB). A tegnap nyilvánosságra hozott előrejelzés szerint a 19 országból álló csoport GDP-je a februárban jelzett 1,3 százalék helyett 1,2 százalékkal, jövőre pedig 1,6 helyett csak 1,5 százalékkal bővül majd, míg az Európai Unió egészében idén 1,4, jövőre pedig 1,6 százalékos növekedés várható; mindkettő 0,1 százalékponttal alacsonyabb a korábban vártnál. A lassulás okaként az EB az amerikai–kínai kereskedelmi feszültségeket és a potenciálisan kaotikus Brexitet nevezte meg. A testület csökkentette Németország növekedési kilátásait is, idén 0,5 százalékos bővülést vár a korábban jelzett 1,8, illetve 1,1 százalék helyett.

A második fél évet illetően azonban már optimistább a bizottság, és arra számít, hogy a fokozatosan emelkedő külföldi keresletnek, de főleg a belső fogyasztásnak köszönhetően felgyorsul a növekedés. A munkanélküliségi ráta az euróövezetben az idén 7,7, jövőre 7,3 százalékos lesz, a 28 tagállamban pedig 2020-ra már 6,2 százalékra csökken. Az infláció az eurózónában 2019-ben és 2020-ban is 1,4 százalék marad, az unióban 1,6, illetve 1,7 százalék, vagyis nem éri el az Európai Központi Bank által célul kitűzött 2 százalékot. A foglalkoztatottság, a bérek növekedése, az alacsony infláció és a kedvező hitelfeltételek pedig mind segítik a belső fogyasztás felpörgetését.

A bizottság előrejelzése szerint a gazdasági növekedés lassulása miatt az eurózóna összesített költségvetési hiánya a GDP 0,9 százalékára nő majd a tavalyi 0,5 százalékról, de jövőre is megmarad ezen a szinten. Az Európai Unió egészében idén és jövőre is 1 százalékos lesz a deficit a tavalyi 0,6 után. Azok az országok, amelyek többlettel rendelkeznek – például Németország és Hollandia –, csökkentik majd ezt. Azok viszont, ahol a hiány már közelít a GDP 3 százalékához, így Franciaország és Olaszország, idén vagy jövőre át fogják lépni ezt a határt, ami újabb konfliktusokat okoz Brüsszellel. Olaszország helyzete különösen aggasztó, az EB előrejelzése szerint a gazdaság a korábban jelzett 0,2 helyett 0,1 százalékkal bővül majd a tavalyi 0,9 százalék után. Mivel az olasz kormány vonakodik az adóemeléstől és a költségvetési kiadások lefaragásától, sajtóértesülések szerint az EB túlzottdeficit-eljárást kezdeményezhet az ország ellen, ez azonban nem várható a május végi európai parlamenti választások előtt.

Az eurózóna összesített adóssága az előrejelzés szerint idén a GDP 85,8 százalékára csökken a tavalyi 87,1 százalékról, jövőre pedig 84,3 százalék lesz. Az unió egészében a 2018-as 81,5 után 2019-ben 80,2, 2020-ban pedig 78,8 százalékos arány várható. Németország idén az EU által megkövetelt 60 százalékos plafon alá csúszik, amire 2002 óta nem volt példa. Olaszország adóssága viszont jövőre elérheti a GDP 135,2 százalékát, ha a kormány nem változtat a politikáján.