Biztosra veszik a Fed kamatcsökkentését
Nem kell részvénypiaci összeomlásra készülni, ha az amerikai jegybank, a Fed tényleg csökkenti az alapkamatot júliusi ülésén. Az elmúlt harminc évben a Fed ötször indított kamatcsökkentési ciklust, ezek közül három esetében az első kamatvágást követő háromnegyed évben az S&P 500 tőzsdeindex két számjegyű emelkedést tudott produkálni. A Bloomberg gyűjtése szerint az 1989-es, az 1995-ös és az 1998-as lazító ciklusok idején a Fed már a recessziós veszély előtt lépett, a gazdasági lassulás első jeleire kamatot vágott. A tőzsdeindex a 2001-es dotcomlufi idején és a pénzügyi válságot megelőző, 2007-es csökkentéskor 15, illetve 25 százalékot esett háromnegyed év alatt. Ekkor viszont a Fed kicsit elkésett, a kamatvágás után pár hónappal már be is ütött a recesszió.
A mostani helyzet a korai kamatvágásokra hasonlít: az amerikai gazdaság egyelőre jól teljesít, a GDP-bővülés magas, a munkaerőpiac feszes, a részvénypiacok raliznak év eleje óta. Látszanak azonban a lassulás jelei: az adócsomag egyszeri hatása kezd kifutni, a kereskedelmi háború negatív hatása pedig kezd begyűrűzni Amerikába. Jerome Powell Fed-elnök ezzel kapcsolatban egy keddi konferencián úgy fogalmazott: „Ha gyengeséget látunk, jobb korábban lépni, mint későn.” A makrogazdasági kivetítés szerint a Fed 1,8–2,2 százalék közti GDP-növekedéssel számol jövőre, tehát még jóval a recessziós veszély előtt lépne.
A jegybank csalódást okozna, ha nem lépne mihamarabb: a határidős árazások alapján a befektetők szinte biztosra veszik, hogy a július 30–31-i ülésen csökkentik a 2,25–2,5 százalékos sávban lévő alapkamatot. Igaz, a frissített dot-plot ábra szerint a nyílt piaci bizottság többsége, nyolc tag még mindig azt valószínűsíti, hogy az idén változatlan marad az alapkamat, de hét tag már az idei két csökkentést tartja helyesnek. Kérdéses még a mérték, a piacon ugyanis egyre többen spekulálnak 50 bázispontos, júliusi csökkentésre, bár több Fed-döntéshozó arról beszélt az elmúlt egy hétben, hogy legfeljebb 25 bázispontos csökkentésre lehet számítani egy ülésen.
Az euróövezetben is egyre többen készülnek kamatvágásra, bár közel sincs akkora egyetértés, mint a tengerentúlon. A befektetők többsége arra számít, hogy július 25-i ülésén az Európai Központi Bank (EKB) már konkrét jelzést ad kamatcsökkentési szándékáról. A válaszadók többsége szerint azonban az alapkamat az év végén is nullaszázalékos lesz. A többség inkább 10 bázispontos csökkentést valószínűsít a mínusz 0,4 százalékos betéti kamaton.
A válaszadóknak csak 42 százaléka gondolta úgy, hogy az EKB újraindíthatja eszközvásárlási programját. Az igennel válaszolók közt nagy volt az egyetértés abban, hogy az EKB 15 hónapos időtávon indíthatja el a programot havi 30 milliárd eurós keretösszeggel. Ehhez viszont szinte biztos, hogy meg kellene változtatni az EKB eszközvásárlási szabályzatát. A program újraindításának esélyét növeli, hogy a szabályzat megváltoztatására Mario Draghi jegybankelnök is utalt a legutóbbi kamatdöntő ülés után. A többség szerint azonban nem az eszközvásárlások felé mozdul az EKB, inkább új ösztönzőeszközöket mutat be, a legtöbben a többszintű betétikamat-rendszert tartják valószínűnek.
