Feszítő észak–dél ellentét az eurózónában

Nem jutottak dűlőre a hét végi uniós csúcstalálkozón az Európai Unió tagállamainak vezetői azzal kapcsolatban, milyen forrásból finanszírozzák a tervezett euróövezeti költségvetést. Mario Centeno, az eurócsoport elnöke leszögezte: nem is szerepelt a csúcstalálkozóra kitűzött célok között az, hogy most megoldást találjanak a problémára. A Reuters információi szerint Franciaország és számos déli állam nagyobb euróövezeti büdzsé mellett kardoskodott, amellyel ellenállóbbá tehetnék a gazdaságokat a külső rizikófaktorokkal szemben, és a keretet ehhez adók kivetésével teremtenék meg. Mindeközben Hollandia mellett más északi tagállamok is azt szeretnék, ha a meglévő uniós költségvetésből csíphetnének le egy kisebb euróövezeti büdzsét, amelyből fejlesztéseket és strukturális reformokat finanszírozhatnának. A tagállamok végül azzal bízták meg az eurócsoportot és az Európai Bizottságot (EB), hogy dolgozzanak ki lehetséges megoldásokat a fennálló problémákra, határidőt azonban nem szabtak ki erre. Az uniós vezetők abban egyetértettek, hogy az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciókat hat hónappal, 2020 januárjáig meg kell hosszabbítani, miután nem történt előrelépés a minszki megállapodás végrehajtásában. A szankciók többek között fegyverkiviteli és -behozatali tilalomra, a kettős felhasználású termékek katonai célokra vagy oroszországi katonai végfelhasználók részére történő eladására terjednek ki, emellett korlátozzák az orosz hozzáférést a kőolajkutatáshoz és -termeléshez szükséges érzékeny technológiákhoz és szolgáltatásokhoz. Lengyelország és Litvánia is további retorziókat szorgalmazott, ezek bevezetése azonban valószínűtlen Olaszország, Németország, és Franciaország ellenállása miatt.

A tagállamok vezetői nem tudtak megegyezni a májusi EP-választásokat követő személycserékben, ez a feladat a vasárnapra összehívott rendkívüli EU-csúcsra marad.

n Vétó és kudarc a klímacélok ügyében

A csúcstalálkozón nem jött létre megállapodás a 2050-es európai uniós klímasemlegességi célkitűzésről, a zárónyilatkozatba végül csupán annyi került bele, hogy a tagállamok többsége vállalja ennek elérését. Az ezzel kapcsolatos kollektív EU-s vállalásokat Csehország, Lengyelország és Magyarország vétózta meg. Orbán Viktor a lépést azzal indokolta, hogy míg a célokkal egyetért a magyar kormány, nem látják, hogy az eléréséhez szükséges források is rendelkezésre állnának. „Úgyhogy kezdjünk tárgyalni a pénzről!” – idézi a miniszterelnököt az MTI. | VG