Kevesebb amerikai kötvényt vesz Kína

Kétéves mélypontra, 7,5 milliárd dollárral, 1113 milliárd dollárra csökkent áprilisban a Kína tulajdonában lévő állampapír-állomány a washingtoni pénzügyminisztérium legfrissebb adatai szerint. Az Erste elemzői úgy vélik, valószínűleg nem arról van szó, hogy Peking az állampapírpiacon keresztül próbálná meg büntetni az Egyesült Államokat. Inkább abban látják a magyarázatot, hogy Kína a gazdaság élénkítése érdekében elkezdte felhasználni a tartalékai egy részét. Az utóbbi időszakban amúgy is oldalazás volt a fő trend a kínai állampapír-állományban – írták hírlevelükben.

Michael Spencer, a Deutsche Bank hongkongi vezető közgazdásza szerint az is elképzelhető, hogy Kína más államok kötvényeibe fektette a felszabaduló pénzt, mert bár az amerikai állománya az egymást követő második hónapban csökkent, a hivatalos devizatartaléka nem változott sokat az utóbbi időben. Az újabb csökkenés mindenesetre egybeesik az amerikai–kínai kereskedelmi konfliktus eszkalálódásával, és így előrevetíti, hogy milyen bizonytalanok a megállapodás kilátásai – figyelmeztetett a Reuters.

A legtöbb amerikai állampapírt így is változatlanul Kína birtokolja, a második helyen Japán áll 1064 milliárd dollárral, ez 14 millió dollárral kevesebb a márciusinál. Kína kezében van az amerikai adósság 6,9 százaléka, ez 14 éve a legalacsonyabb arány, kevesebb mint fele a 2011-esnek. A külföldi kézben lévő amerikai kötvényállomány összességében is csökkent, 6433 milliárd lett az előző havi 6473 milliárdról.

Szakértők az amerikai állampapírok piacra dobását tartják a nukleáris opciónak a kereskedelmi háborúban, de meggyőződésük, hogy Peking nem fogja bevetni ezt a fegyvert, mert önmagának is súlyos kárt okozna vele. A kereskedelmi konfliktus az oka annak is, hogy a Fitch Ratings új negyedéves prognózisában ugyan tartotta az idénre korábban jelzett 2,8 százalékos globális növekedési előrejelzését, de a 2020-ra szóló becslését 2,8-ről 2,7 százalékra mérsékelte, és 2021-re is ugyanilyen ütemű növekedést vár. A nemzetközi hitelminősítő Kínában az általa eddig várt 6,1 százalék helyett 6, az amerikai gazdaságban 1,9 százalék helyett 1,8 százalékos GDP-növekedésre számít jövőre, annak ellenére, hogy alapeseti forgatókönyve nem számol újabb amerikai importvámok bevezetésével a kínai–amerikai kereskedelemben.

Újrakezdődnek a kétoldalú tárgyalások

Donald Trump elnök a Twitteren jelentette be, hogy telefonon beszélt kínai kollégájával, Hszi Csin-pinggel, és a két ország delegációja hosszabb szünet után újrakezdi a kereskedelmi tárgyalásokat. Az egyik feladatuk előkészíteni a két vezető megbeszélését, amelyet a G20-ak jövő heti oszakai csúcstalálkozóján rendeznek majd meg. Trump bejegyzése némileg megnyugtatta a piacokat, mert a befektetők azt remélik, hogy esetleg elmaradnak az újabb vámemelések. A Fehér Ház 25 százalékos tarifát tervez kivetni a fennmaradó 300 milliárd dollárnyi kínai importra is, hétfőn megkezdődött az ügyben a nyilvános meghallgatás. Ezen a CNBC beszámolója szerint amerikai vállalatok széles köre panaszkodott arról, hogy kevés alternatíva áll rendelkezésükre ahhoz, hogy máshonnan szerezzék be a ruhaneműket,

a szórakoztatóelektronikát és egyéb fogyasztói javakat. Az infrastruktúra és a szakképzett munkaerő hiánya miatt a gyártás áttelepítése Kínából Vietnámba és más országokba éveket venne igénybe. | VG