Lazítás útján maradhat a jegybank

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) előző kamatdöntő ülése óta tovább erősödött a külső és a belső környezet közötti kettősség. A májusi inflációs adatok az inflációs nyomás erősödését jelzik, a havi konjunktúraindikátorok alapján pedig a második negyedévben is robusztus maradhat a növekedés, bár az év eleji dinamikához képest azért van lassulás. Eközben a globális növekedési várakozások romlanak, és csökkenésnek indultak az amerikai és az euróövezeti inflációs várakozások is. Emiatt a Federal Reserve (Fed) és az Európai Központi Bank (EKB) is egyre inkább elmozdult a lazítás irányába. A Fed akár már júliusban kamatot csökkenthet, és az EKB-nál is hamarosan terítékre kerülhet a betéti kamat csökkentése és a kötvényvásárlási program újraindítása. Mivel a lassuló növekedés és az alacsony importált infláció már az MNB előrejelzési időhorizontján éreztetheti a hatását – egyebek közt – a gazdasági növekedésre, ezért Módos Dániel, az OTP Elemzési Központjának stratégája szerint az MNB célfüggvényében hangsúlyosabb szerepet kaphat a külső környezet romlása. Emiatt a mostani kamatdöntő ülésen nem várható a monetáris kondíciók szigorítása, a kamat is marad a 0,9 százalékon.

A várakozások szerint júniusban is alacsony, 1,2 százalékos maradhatott az infláció az euróövezetben. Ami ennél aggasztóbb Módos szerint, hogy az ötéves inflációs várakozások csökkenése nem állt meg, azok tartósan 1 százalék alatt ragadtak, miközben az EKB inflációs célja ennek épp a duplája. A gazdasági növekedés lassulásával együtt ez oda vezetett, hogy míg egy évvel ezelőtt az elemzők az első kamatemelés időpontját találgatták, addig ma már az a kérdés, hogy mikor kezd el újra lazítani az EKB.

Ezt lényegében Mario Draghi elnök is megerősítette egy panelbeszélgetésben, amikor azt mondta, hogy a jegybank készen áll a rendelkezésre álló eszközöket újra bevetni, ha ez szükséges. Elemzők szerint ez a betéti kamatok csökkentését, de akár a kötvényvásárlási program újraindítását is jelenheti. Az utóbbi esetében a jegybank először a vállalati kötvényekre fókuszálhat, és az állampapír-vásárlás csak később jöhetne szóba. Ha a jövő héten érkező inflációs adatok (különösen a maginfláció) elmaradnak a várakozásoktól, az növelheti az EKB hajlandóságát, hogy ismét a lazítás útjára lépjen.

Globális kitekintésben a hét meghatározó eseményei közé sorolandó a péntek–szombati G20-as csúcs, amelynek jelentőségét egy kétoldalú találkozó adja. Nevezetesen Donald Trump és Hszi Csin-ping jó előre beharangozott eszmecseréjéről van szó, az elnökök találkozója új fejezetet nyithat az amerikai–kínai kereskedelmi háborúban. Ideális esetben lezárhatja a vitás kérdéseket, de erre kevesen fogadnának. Leginkább mosolydiplomácia és egymás nagyszerűségének felemlegetése várható a két elnöktől, a realitás inkább újabb bizottságok felállítását és a határidők meghosszabbítását, azaz a bizonytalanságok prolongálását sejteti. A húszak ülésén részt vevő európai delegációvezetők siethetnek vissza Brüsszelbe a vasárnapi EU-csúcsra, hogy kiköszörüljék a tehetetlenségük miatt keletkezett csorbát, és végre vezetőket válasszanak az uniós intézmények élére a következő öt évre.