A Fehér Házban lobbiztak az IT-vállalatok
Az amerikai elnök hét nagyvállalat elnök-vezérigazgatójával találkozott a Fehér Házban, többek között a csipeket gyártó Qualcomm, a Broadcom, a Micron és az androidos operációs rendszer szoftverét forgalmazó Google első emberével. A Huawei mindegyiknek fontos partnere, ezért valamennyien azt szorgalmazzák, hogy továbbra is szállíthassanak a kínai telekommunikációs vállalatnak, és azt kérték az elnöktől, hogy a lehető leggyorsabban engedélyezze az exportot. Trump meg is ígérte, hogy „időben” meghozza a szükséges döntést. A Fehér Ház közleménye szerint ugyanakkor valamennyi cégvezető erős támogatásáról biztosította az amerikai távközlési eszközök Huaweinek történő eladására vonatkozó, nemzetbiztonsági megfontolásokból bevezetett korlátozásokat, amelyeknek enyhítésére a kormányzat július elején tett ígéretet. A Reuters értesülése szerint az új exportengedélyeket heteken belül kiadhatják, addig azonban mindenki sötétben tapogatózik, és a brit hírügynökség megbízható forrásból származó értesülése szerint a találkozón részt vevők nem is titkolták, hogy ez nagyrészt Wilbur Ross kereskedelmi miniszter hibája, aki nem adott egyértelmű irányelveket a Huaweijel folytatandó együttműködést illetően.
A helyzetet tovább bonyolíthatja a The Washington Post értesülése – ha igaznak bizonyul –, amely szerint a Huawei titokban segített Észak-Koreának kiépíteni és működtetni kereskedelmi célú vezetékmentes hálózatát. Ez ismét megerősítheti az amerikai kormányzat héjáit abban a meggyőződésükben, hogy a cég valódi veszélyt jelent. Washington többször hangsúlyozta, hogy nem adnak majd ki engedélyt nemzetbiztonsági kockázatot jelentő termékek eladására a Huaweinek, ami a The New York Times szerint gyakorlatilag azt jelenti, hogy csak olyan áruk exportját teszik lehetővé, amelyeket a cég a világpiacon bárhol szabadon beszerezhet.
A szankciók hatása pedig már így is egyre jobban érződik: a Huawei kénytelen volt elbocsátani Egyesült Államokban működő, fejlesztéssel foglalkozó cége, a Futurewei Technologies által foglalkoztatott 850 ember több mint kétharmadát. A Futurewei egyetemekkel és kutatókkal működött együtt, a költségvetése tavaly elérte az 510 millió dollárt. A Huawei feketelistára kerülése azonban azzal járt, hogy a Futurewei nem oszthat meg vele amerikai technológiát. A Futurewei hivatalos adatok szerint több mint 2100 szabadalmat jegyeztetett be a telekommunikáció, az 5G-hálózat, valamint a video- és kameratechnológia területén.
Washington újabb kínai cég ellen hozott szankciókat
Az Egyesült Államok szankciókat vezetett be az állami tulajdonban lévő kínai Csuhaj Csenzsung energetikai vállalat ellen, amelyet azzal vádol, hogy az amerikai tilalmat tudatosan megszegve iráni olajat vásárol – jelentette be Mike Pompeo külügyminiszter. Befagyasztották a cég Egyesült Államokban lévő tulajdonait és érdekeltségeit, a vezérigazgatóját pedig kitiltották az országból. A lépésnek aligha lesz komoly hatása, mert
a cég 2015-ben fúzió révén a makaói központú Nam Kwong Group leányvállalata lett, és a ClearView Energy Partners elemzői szerint nagyrészt függetlenedett a kínai pénzügyi rendszertől, így azt aligha fertőzhetik meg a szankciók. Peking így is élesen kikelt a döntés ellen, mert ellenzi az Egyesült Államok szankcióit a kínai cég – amelyet iráni nyersolaj felvásárlásával gyanúsít – ellen, közölte keddi sajtótájékoztatóján Hua Csun-jing külügyi szóvivő.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.