Erősödik a dinár, nő az aranytartalék

Az utóbbi napokban többször is rekordot döntött a dinár euróhoz viszonyított árfolyama. A Szerb Nemzeti Bank (NBS) hivatalos középárfolyama szerint a legutóbbi rekord az volt, amikor 117,77 dinárt ért egységnyi európai valuta, míg a bankközi piacon a 115,99-nál kedden akadt ki a mutató. Az év kezdetéhez viszonyított erősödés mértéke 0,7 százalékos.

Az NBS a múlt héten is 120 millió euró felvásárlásával avatkozott be a bankközi devizapiacon. Így próbálták csillapítani az árfolyam-ingadozás mértékét, tompítani a dinár erősödésének trendjét. Ezzel az intervencióval pedig 1,42 milliárd euróra nőtt az idén a dinár árfolyama védelmében felvásárolt deviza összértéke. Két hete viszont 120,20-ról kellett visszahozni a dinárt. A gyengülés mérséklését elősegítendő az eladási oldalon is van egy 130 millió eurós tétel.

Jorgovanka Tabakovic, a Szerb Nemzeti Bank kormányzója az alacsony inflációval és a megfontolt állami költekezéssel magyarázta a dinár stabilitását, illetve enyhe erősödését. A jegybank megalapításának 135. évfordulója alkalmából az egyik tévécsatornának nyilatkozva kiemelte, hogy 2017 áprilisától máig 3,7 milliárd eurót vásárolt a jegybank, ezzel is gyarapítva az ország devizatartalékát. Több deviza áramlik az országba, mint amennyi iránt valós piaci kereslet mutatkozik, ez áll a dinár erősödésének hátterében – tette hozzá. A külföldön dolgozó szerb állampolgárok az év első négy hónapjában több mint egymilliárd eurót utaltak az anyaországba, ez kicsivel több a tavalyi év azonos időszakában mértnél. Az ilyen átutalások is a kínálati oldalon jelennek meg, és erősítik a dinárt. Tavaly 3,4 milliárd eurót utaltak haza a külföldön dolgozó szerbiai vendégmunkások. A jegybanki adatok szerint a legtöbben Németországból, Svájcból, Ausztriából és Franciaországból küldenek haza pénzt. A hazai össztermék (GDP) értékének 8 százalékát teszik ki az ilyen „munkaerőexportból” eredő bevételek, ezzel viszont Szerbia régiós viszonylatban a hátsó sorban van, hiszen Koszovóban 17 százalékot, Bosznia-Hercegovinában 11-et, Montenegróban 10-et, Albániában 9-et, Észak-Macedóniában pedig 4 százalékot tesznek ki a hazautalások a GDP-hez mérten.

Az ország devizatartaléka 12 milliárd euróra tehető, s ennek 7 százalékát már aranyban tartják. A közelmúltban az NBS a világgazdasági bizonytalanságokat észlelve újabb aranyvásárlásokról döntött, aminek eredményeként az ország nemesfémben tartott tartaléka 21 tonna fölé nőtt. Tabakovic elmondta azt is, hogy az aranyvásárlás egyszersmind a devizatartalékok diverzifikációját szolgálja. Egyébként az aranytartalék 95 százalékát, 19,7 tonnányit, a központi bank páncéltermében őrzik, a többi londoni széfek mélyén pihen. A jegybank kormányzója felidézte azt a közgazdasági aranyigazságot is, miszerint a konjunktúra időszakában takarékoskodni kell, hogy válság idején legyen miből költekezni és kisimítani a gazdasági ciklusok szélsőséges kilengéseit. Aleksandar Vucic államfő tavaly egyenesen ajánlotta a bankkormányzónak, hogy vásároljon aranyat, mert egy újabb gazdasági világválság esetén az érhet legtöbbet. Tabakovic meg is fogadta a tanácsot. Az interjúban még azon véleményének is hangot adott, hogy megalapozottnak tartja az év végéig esedékes bér- és nyugdíjemeléseket, a gazdaság erősödése folytán ugyanis Szerbia elő tudja teremteni a költségvetési többletkiadásokat.

Kamatvágás

A szerb jegybank – az idén első alkalommal – a kamatcsökkentés mellett döntött. Bár a piac kamattartásra számított, a rátát 25 bázisponttal 2,75 százalékra vágták – írja a Trading Economics. „A hazai és nemzetközi gazdasági trendek vizsgálata alapján úgy látjuk, minden feltétel adott ahhoz, hogy újabb történelmi mélypontra csökkentsük az alapkamatot” – áll a jegybank közleményében. Várakozásaik szerint az infláció az 1,5–4,5 százalékos célsáv alsó felében marad jövő év végéig. | VG