Pozitívan fogadták a felemás adatokat

A második negyedévben 6,2 százalékkal bővült a kínai GDP éves alapon. A kínai statisztikai hivatal által közölt adat egyaránt megfelelt a kormányzati terveknek és az elemzői várakozásoknak. Peking 6–6,5 százalék közötti növekedési szintet tűzött ki publikus célként, s bár 1992 óta a leggyengébb adattal szembesültünk, úgy látszik, hogy a piaci szereplők már korábban megbarátkoztak a lassulási ütemmel, és beépítették a várakozásaikba. Az ázsiai és az európai szakértők ugyanis az adat pozitív oldalát nézték. Azt hangsúlyozták, hogy a fogyasztásban nem látszik a vártnál nagyobb visszaesés, és az infrastrukturális fejlesztések, amelyek majdnem 6 százalékkal bővültek, elegendő muníciót biztosítanak a folyó negyedévre is. A júniusi kiskereskedelmi forgalmi adatok, amelyek szintén tegnap hajnalban kerültek nyilvánosságra, 9,8 százalékos emelkedést mutattak, és jóval meghaladták a konszenzust, amely csak 8,5 százalékos ugrásra számított a belső fogyasztásban. Az említett beruházások is hozzájárultak, hogy az ipari termelés volumene júniusban 6,3 százalékkal emelkedett, szintén éves bázison. Ilyen jó eredményt a második negyedév kezdete óta nem láttunk Pekingtől. Az adatsorhoz tartozott még egy 5,1 százalékon stagnáló havi munkanélküliségi adat is, amely nagyjából megfelelt a korábbi, feszesebb munkaerőpiacról szóló tudósításoknak.

Nem mindenki volt azonban egyértelműen optimista az adatok láttán. Az ING elemzői azt emelték ki, hogy a bányászati beruházások 22,3 százalékos emelkedése és a vasúthálózati fejlesztések 14 százalékos növekedése azt mutatja, hogy nem folytatódott az a gazdasági szerkezetváltás, amelyet Peking korábban felvázolt. Véleményük szerint ezek az adatok elfedik a kínai exporttevékenység drámai csökkenését, amely a kereskedelmi háború kezdete óta átalakította a növekedés szerkezetét. Január és június között is az ipari és elektronikai termékek adták a kínai export 55-60 százalékát, az arányuk nem változott, de a mögöttük álló volumen jóval kisebb lett. Ez arra utal, hogy az újonnan életbe lépett szankciók a második negyedévtől már súlyosan érintették a kínai gazdaságot.

Ha a fogyasztási adatokat alaposabban megnézzük, az ING elemzői szerint itt is inkább aggodalomra okot adó jelenségeket fedezhetünk fel. A kínai fogyasztók kevesebbet költenek külföldi – főként tengerentúli – utazásokra, ami azt jelzi, hogy óvatossá váltak, és nem tartják már olyan biztosnak az állásukat és az ahhoz kapcsolódó gyors bérnövekedést. Ezért, paradox módon, költenek ugyan, de kisebb értékű tárgyakra és helyben. Ezt a feltételezést támasztják alá a folyó fizetési mérleg statisztikái és a vámmentes boltok értékesítési adatai is. A felhalmozás miatt a következő negyedévekben csökkenhet a fogyasztási oldal hozzájárulása a GDP-hez. Az adatok azt is megmutatják az ING szakértői szerint, hogy az autóértékesítések nőttek ugyan, de ennek az volt az oka, hogy júniusban a kínai kereskedők különösen nagy árkedvezményeket hirdettek meg. Az akciók azonban nem tarthatnak túl sokáig, és a visszaeső autógyártás és -értékesítés akár már a következő negyedévben ronthatja az adatokat. Ha a nyersanyag-felhasználási adatokra pillantunk, ott is az elemzők által felvázolt felemás képet erősítik a tendenciák. Júniusban Kína 9,7 százalékkal kevesebb rezet importált, a második negyedévben pedig 7,5 százalékos csökkenést jelentettek. A feldolgozóipari és a technológiai megrendelések csökkenése ebben a statisztikában is megjelenik, ezért is figyelemre méltó a hétfő reggeli pozitív piaci reakció.

A kiskereskedelmi forgalom júniusban

9,8

százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál