A Brexit-hatás miatt zsugorodik a brit GDP

Egyre jobban érződik a Brexit-hatás: a brit GDP hét év után zsugorodott először. Az idei második negyedévben 0,2 százalékkal csökkent a nemzeti össztermék az első három hónaphoz képest, s éves bázison is csak 1,2 százalékos volt a növekedés. A font erősen,

1 százalékkal gyengült az euró ellenében az adat láttán, és a londoni FTSE 100 is érdemi eséssel zárta a kereskedést. A várakozásokat alulmúló adat egyértelműen a Brexit okozta bizonytalanság következménye: az üzleti beruházások volumene és a készletek is 0,5 százalékkal csökkentek, és az ipari termelés a várakozásokat meghaladva zsugorodott.

Ugyanakkor a pénzügyminisztérium és az elemzők többsége is egyetért abban, hogy a szigetország elkerüli a technikai recessziót. A béremelkedés a 11 éves csúcsa közelében van, és bár a második negyedévben szezonális hatások miatt visszafogták magukat a vásárlók, a harmadik negyedévben ismét nagyobb forgalomra számítanak az elemzők. Az új angol kabinet pedig a gazdaságélénkítés miatt amúgy is hitet tett a kormányzati beruházások felpörgetése mellett, ez szintén kihúzatja az országot a recesszió fenyegetéséből. Az elemzők számítását a vártnál keményebb Brexit-hajrá húzhatja keresztül, jelen állás szerint Boris Johnson új kormánya október 31-én kilépteti az országot a közösségből.

A japán gazdaság viszont megcsúfolta a szakértőket: a GDP minden várakozást felülmúlva 0,4 százalékkal növekedett negyedéves, 1,8 százalékkal pedig éves bázison. A kiemelkedő adat hátterében több tényező áll. A vállalatok tőkeberuházásai 1,5 százalékkal gyarapodtak, a várt ütem duplájával. A fogyasztók kiadásai 0,6 százalékkal emelkedtek, ez jókora meglepetés ahhoz képest, hogy a japán fogyasztás növekedése az elmúlt években meglehetősen nyomott volt. A külső környezet erejét mutató index csak 0,3 százalékkal zsugorodott a várt 0,6 százalék helyett. Az export 0,1 százalékkal csökkent a második negyedévben, ami ugyan nem sok, de trendszerű, és jól mutatja a legfőbb japán gazdasági kockázatot. A jen a pozitív adat és a kereskedelmi háborús feszültségek miatt tovább erősödött, a dollárral szembeni másfél éves csúcsára ért.

Nagy kérdés, hogy a japán jegybank hogyan értékeli a számokat. A központi bank épp arra készült, hogy felpörgesse a monetáris stimulust: újabb eszközvásárlásokat jelenthetnek be. Az is felmerült, hogy tovább csökkentik az amúgy is negatív kamatokat. Ráadásul októberben áfaemelésre készül a kormányzat, ez alaposan visszafoghatja a fogyasztásból és beruházásokból származó negyedéves lendületet. A legtöbb szakértő szerint a jegybank elhalasztja kicsit a további monetáris lazítást, megvárja, hogy az adóemelés milyen hatással jár a fogyasztásra és az inflációra.

Bár az orosz statisztikai hivatal múlt pénteken is késett az idei második negyedéves GDP-adatszolgáltatással, a Fitch megelőlegezte a bizalmat, és BBB mínuszról BBB-re javította az ország adósbesorolását. A hitelminősítő a döntést Oroszország monetáris politikai sikerére és a stabil külső egyensúlyi mutatókra alapozta, amelyekkel az ország kivédte a nemzetközi szankciókat. A döntésnek érdemi piaci hatása nem volt, a vezető részvénypiaci indexek a rossz nemzetközi hangulat miatt estek.