Több tízezer ember tüntetett szombaton az Egyesült Királyság több városában, tiltakozásul amiatt, hogy Boris Johnson kezdeményezte a parlament ülésezésének felfüggesztését.
A miniszterelnök szerint ezzel a lépéssel megakadályozható, hogy a képviselők késleltessék a Brexitet, ami ahhoz kell, hogy kompromisszumra bírják Brüsszelt, és biztosítsák azt a megállapodást, amelyre Nagy-Britanniának szüksége van. A BBC-nek nyilatkozva Johnson megismételte, hogy az Európai Unió vezetői „nagy vonalakban” már láthatják, mi kell egy új megállapodás eléréséhez, de részletekbe ezúttal sem bocsátkozott. Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója azonban a hét végén a Sunday Telegraphnak írt cikkében ismét eloszlatta a kételyeket. Az EU nem engedhet London követelésének, és nem veheti ki a megállapodásból az északír–ír határ nyitva tartását biztosító vészmegoldást, az úgynevezett backstopot, mert az garantálja az egységes európai piac integritását. „Nem vagyok optimista azt illetően, hogy elkerülhető a rendezetlen kilépés” – írta.
Egyre inkább ez utóbbi forgatókönyvre készülnek a befektetők is: május vége óta, amikor Theresa May volt kormányfő bejelentette a távozását, 4,2 milliárd fontot vontak ki az Egyesült Királyság részvényalapjaiból – számolt be a hét végén a Financial Times az EPFR adatszolgáltatóra hivatkozva. A 2016-os népszavazás óta így összesen 29,7 milliárd dollár vándorolt ki az országból. A 450 milliárd dollárt kezelő 250 globális részvényalap portfóliómenedzserei átlagosan 7,9 százalékra csökkentették brit eszközeiket, pedig ez az arány 2011-ben még 11,5 százalékot tett ki. A Copley Fund Research szerint ezek az alapok az elmúlt hat hónapban legalább 2 milliárd fontot vontak ki a szigetországból, és a pénzt elsősorban az európai kontinensre vitték át. Az aggodalom elérte az ingatlanalapokat is, amelyek csak júliusban nettó 410 millió fontot vontak ki az országból a Morningstar szerint.
Piaci elemzők egyelőre megosztottak abban, hogy milyen hatással lehet a Brexitre a parlamenti ülésszak felfüggesztése. A J. P. Morgan és a Danske Bank 5 százalékponttal 35, illetve 30 százalékra növelte a rendezetlen kilépés esélyét, de legvalószínűbbnek még mindig az előrehozott választásokat, és ennek következtében az október 31-i kilépési határidő meghosszabbítását tartják (40 százalék). Ha bizalmatlansági szavazásra kerül a sor, akkor a Deutsche Bank elemzői szerint 50-50 százalék az esély a rendezetlen kilépésre, illetve egy nemzeti egységkormány megalakítására.
A 2016-os népszavazás óta
29,7
milliárd dollár vándorolt ki az országból
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.