Jelentős gazdasági áttörés előtt áll Brazília
Egyre valószínűbb, hogy a brazil nyugdíjrendszer hibáinak orvoslása már szeptemberben lehetségessé válik, a héten ugyanis kedvező hírek érkeztek a tervezett reformmal kapcsolatban a felsőházból. Az augusztusi alsóházi jóváhagyás után a szenátus alkotmányügyi bizottsága is rábólintott a törvénytervezetre, amely a Reuters becslései szerint mintegy ezermilliárd reált (azaz 243 milliárd dollárt) spórolhat meg a kormánynak a következő évtizedben. Brazília gazdasági előrelépését évek óta jelentős mértékben korlátozza a gáláns nyugdíjrendszer, az állam éves szinten a GDP 8,6 százalékának megfelelő összeget költ rá. Tavaly egyébként az ország bruttó összterméke 1869 milliárd dollár volt.
A reform keretében bevezethetik a nyugdíjkorhatár-minimumot, ez 62 év lenne a nők, 65 év a férfiak esetében, míg a mostani rendszer lehetővé teszi, hogy egyesek akár 50 éves korukban nyugdíjba vonuljanak. A lépés óriási felháborodást kelthet a lakosság körében, a politikusok többsége mellett ugyanakkor a befektetők is kulcsfontosságú lépésnek tartják az intézkedést a rettentő magas költségvetési hiány csökkentése érdekében. A GDP-arányos költségvetési deficit tavaly 7,1 százalék volt. A Reuters szerint Bolsonaro aláírásával várhatóan október 10-ig törvénybe is iktathatja a módosítást.
Az elnök azonban – miközben a nyugdíjreformmal megnyugtathatja a befektetőket – olyan tervet is fontolgat, amely a költségvetési hiány növekedését vetítené előre. Megbízta ugyanis gazdasági tanácsadóit, hogy vizsgálják meg, lehetséges-e és mivel járna az állami kiadások felső határára vonatkozó törvény módosítása. Ezt a rendeletet még Michel Temer elnöksége alatt vezették be húsz évre. „Az elnök azért javasol törvénymódosítást, mert különben a kabinet azzal szembesülhet, hogy az állami kiadásokra nem lesz fedezet” – nyilatkozta Otavio do Rego Barros elnöki szóvivő. A hét végére azonban meggondolta magát Bolsonaro, miután a tanácsadói csoport arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy kedvezőbb döntés lenne a jelenlegi állapotában érvényben hagyni a törvényt. „Olyan lenne felszámolni ezt a korlátot, mintha lyukat ütnénk egy óceánjáróba” – mondta, bár korábban attól tartott, a rendelet visszafogja a GDP-növekedést. A bővülés a 2017-ben és 2018-ban mért 1,1 százalék után a gazdasági minisztérium szerint 0,6 százalék, a jegybank szerint pedig 0,8 százalék lehet idén. A második negyedévben a gazdaság 0,4 százalékkal növekedett negyedéves viszonyításban, ami biztató eredmény volt az első negyedéves 0,1 százalékos zsugorodás után. A közgazdászok azonban nem számítanak hasonló pozitív meglepetésre az év hátralévő részében.
