Már megalkották a gondolatot is elolvasó számítógépes algoritmust
Hőnyi Gyula | Hamarosan megkezdődik az önvezető autók tesztelése a hétköznapi forgalomban is, eddig ugyanis elsősorban az autópályákon vagy az autóutakon figyelték a viselkedésüket. A következő időszakban azonban kiderül, hogy a kocsikat irányító mesterséges intelligencia pontosan mire is képes.
A mesterséges intelligencia fejlődése sokakban úgy csapódik le, hogy az alkalmazásával lehet önvezető autókat létrehozni, vagy olyan szemüvegeket alkotni, amelyek olyan tárgyak mögé is belátnak, amelyek kitakarják a látómezőt. Ennél azonban sokkal többről van szó – egyúttal jóval kevesebbről, mint a tudományos fantasztikus filmekben. Ma még csak olyan mesterséges intelligenciák léteznek, amelyek egy-egy utasítást végrehajtva információkat gyűjtenek össze a megadott területekről, és adatbázist állítanak össze, esetleg rendszereket, amelyekkel képesek például autót vezérelni, elősegítik az emberek hétköznapi tájékozódását, vagy akár felismernek betegségeket az alkalmazott egészségügyben. Olyan mesterséges intelligencia nincs, amelynek önálló személyisége, akarata vagy gondolatai lennének. Vannak már olyan algoritmusok, amelyek futtatásával megjelenik az úgynevezett kíváncsiság, és írtak már olyan programot, amely felismerte, hogy az általa folytatott pontos rendszerezéshez más területről is gyűjtenie kell adatokat, ám olyan még nem született, amely képes lett volna meghatározni saját magát.
Az utóbbi időszakban a mesterséges intelligencia fejlesztésének egyik legnagyobb sikere volt, amikor megalkották a gondolatokat megértő programot, amely – ha sikeresen továbbfejlesztik – akár az orvosi Nobelre is esélyes lehet. A New York-i Columbia Egyetem Zukerman intézetében a Nima Mesgarani vezette kutatócsoport egy olyan algoritmust írt, amely az agyi jeleket közvetlen emberi beszéddé képes formálni. Ráadásul meglehetősen kis adatmennyiségből. A probléma ott kezdődik, hogy egyelőre meglehetősen nehézkes az agyat úgy bedrótozni, hogy a rendszer a hétköznapokban is működjön. A cél természetesen az, hogy az ember gondolatokkal is képes legyen irányítani a gépeket.
E kutatócsoporttól távolabb, Kana-
dában egy másik csapat olyan algoritmust írt, amely az elektroenke-falogramokból képes visszaállítani azokat a képeket, amelyeket korábban a tesztalanynak megmutattak. Ezek a mesterségesintelligencia-programok a szakértők szerint belátható időn belül lehetővé teszik, hogy a megfelelő eszközökkel a tudást egyből az agyba vezessék, vagyis hogy személy szerint mindenkinek az agya be legyen kötve a világ adatkeringésébe. Még nagyjából tízévi fejlesztés kell ahhoz, hogy valóban hiba nélkül és a mindennapokban is használható módon működjön a program.
A legtöbb hasonlóan szofisztikált programnak, mint például az önvezető autókat irányítónak, nem kell ennyi idő. Sőt sokkal kevesebb is elég lesz ahhoz, hogy felkészülten illeszkedjenek be a mindennapokba. A széles körű használatukhoz átfogó társadalmi konszenzusra lesz szükség, de egyelőre nincs eldöntve, hogy milyen morális viselkedést kell megszabni ezeknél a programoknál. Régi dilemma, hogy a program hogyan viselkedik, ha baleseti helyzetbe kerül. Ha jobbra kormányozza az autót, egy idős házaspár, ha balra, egy gyerekes család kerül veszélybe, ha nem rántja el a kormányt, az autó tulajdonosa hal meg. Ilyen helyzetben egy hús-vér ember nem feltétlenül a lehető legjobb döntést hozza, hiszen az ember nem tökéletes. Egy baleset után az algoritmust értelemszerűen nem lehet felelősségre vonni, de a gép tervezőjétől elvárják a tökéletességet.
A szakemberek szerint ma úgy áll a helyzet, hogy pénz kérdése, milyen döntési helyzetre állítják be a programot, ahogyan ma ugyanabból a Tesla autóból néhány ezer dollárért egy algoritmussal 20 százalékkal nagyobb teljesítményt lehet kihozni. Vagyis ha valakinek sok pénze van, olyan algoritmust vásárolhat, amely minden helyzetben az ő életét védi. Kérdés persze, mi történik akkor, ha két azonos pénztárcájú tulajdonos azonos beállítású algoritmusa kerül szemtől szembe balesethelyzetben. A szakértők szerint erről egyelőre felesleges beszélni, mert még nem tart ott sem a társadalom, sem a technika, hogy ezeket az algoritmusokat elkezdjék használni.
Egy kicsivel több pénzért
20
százalékkal nagyobb teljesítmény kapható
