A piaci konszenzus most arra számít, hogy az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki kamatdöntő ülésén 10 bázispontos kamatvágás mellett bejelentik az új eszközvásárlási programot, amely már október elején elindulhat, egyelőre kilenc hónapos futamidővel. Az sem okozhat meglepetést, ha tovább csökkentik a GDP- és az inflációs előrejelzést. Erre többek között az alacsonyabb olajár és az erős euróárfolyam kényszeríti a testületet. Júliusban az EKB szakemberei még 1,2 százalékos euróövezeti GDP-növekedést vártak erre az évre, és 1,4 százalékos bővülést 2020-ra és 2021-re. Az inflációs előrejelzés 2019-re 1,3 százalék, ez a jövő évben 1,6 százalékra gyorsulhat. Bár az első negyedévben az eurózóna gazdasága mutatott némi stabilizálódást, azóta ismét lejtőre kerültek a bizalmi és a termelési mutatók is. Különösen a német adatok adnak okot aggodalomra, a gyengülő munkaerőpiac és ezzel párhuzamosan a kiskereskedelmi értékesítések romlása viszonylag új jelenségnek számít a már majdnem egy éve hanyatló üzleti bizalom mellett. A külső problémák, a kereskedelmi háborús bizonytalanságok nyomás alatt tartják a külkereskedelmet, ez mostanra a fogyasztásra is negatívan hat.
Van némi eltérés az eszközvásárlások várt méretében, a legtöbb elemző szerint a havi keretösszeg 40–60 milliárd euró lehet, de például a Nordea szakemberei csak 30 milliárdra számítanak. Közhely, hogy az eurózónában sokkal inkább strukturális reformokra és fiskális ösztönzésre lenne szükség, s a független vizsgálatok szerint az EKB intézkedései a reálgazdaságot alig érik el. Ezzel nem ért egyet a jegybank vezető közgazdásza, Philip Lane, aki szerint a 2014 óta bevezetett nem konvencionális eszközök mind a GDP, mind az infláció esetében 0,5 százalékpontos emelkedést okoztak. Talán ennél is meglepőbb az az állítása, hogy a növekmény fele kifejezetten az eszközvásárlásoknak köszönhető. Azzal azonban Lane is egyetért, hogy a defláció és a gazdasági stagnálás kialakulásának veszélye most pontosan akkora, mint 2014-ben, a program kezdetekor volt.
Vannak olyan kérdések, amelyek akár most, akár már a Christine Lagarde leendő jegybankelnök vezette következő ülés alkalmával, decemberben alaposan meglephetik a piacot. A Nordea elemzői szerint az eszközvásárlási program megújítása mellett a márciusban bejelentett, szintén most ősszel induló TLTRO III program (célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek) feltételein is könnyíthet a jegybank. 2014 és 2016 után ez már a harmadik olyan programcsomag, amelyben az EKB kedvező feltételek mellett hosszú lejáratú hitelt nyújt a bankoknak, arra számítva, hogy ezzel közvetlenül a vállalati és a fogyasztói szektort élénkíti. Meglepheti a piacot az is, ha az eszközvásárlási program keretrendszerét módosítanák. A tagországok tőkekulcsai korlátozzák a központi bankot, s a rendelkezésre álló és az EKB programja számára alkalmas vállalati kötvények mennyisége is véges. Egy többszintű betéti ráta bevezetése azért lenne váratlan esemény, mert – bár arról már sokat hallottunk a jegybank részéről is, hogy a negatív ráták rontják a banki profitabilitást – a legújabb információk szerint ennek hatását még vizsgálják az EKB-ban, és legkorábban Lagarde elnöksége alatt, decemberben térhetnek vissza a témára.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.