Nem rengette meg a gazdaságot a politikai huzavona

Cs.-V. A. | Hidegen hagyta a befektetőket a hír, amely szerint Spanyolországban november 10-én ismét parlamenti választást rendeznek, négy éven belül immár negyedik alkalommal. A tízéves spanyol állampapírok hozama 4 bázisponttal 0,25 százalékos szintre esett, a madridi Ibex 35 index pedig 0,32 százalékkal emelkedett.

Nem meglepő, hogy a bejelentés nem hozott piaci pánikot, az elmúlt hónapokban közzétett adatok ugyanis azt mutatják, hogy a gazdaságot nem rántotta magával a fél éve húzódó politikai bizonytalanság – áll az ING közleményében. Kiemelték: arra számítanak, hogy Spanyolország idén a 2,2 százalékos GDP-növekedéssel az egyik legdinamikusabb gazdasági bővülést produkálhatja az euróövezetben, és ezen a politikai patthelyzet sem változtat. „Bár az új választásokkal még tovább nyúlik a bizonytalanság, az év hátralévő részében vélhetően már nem lesz működőképes kormány az országban, ez azonban valószínűleg nem lesz negatív hatással a gazdasági kilátásokra” – idézi Federico Santit, az Eurasia csoport elemzőjét a CNBC.

A költségvetési deficit ugyan növekedni fog, az ügyvivő kormány szerint a GDP 2,2-2,4 százalékát teheti majd ki idén az eredetileg becsült 1,3 százalékkal szemben. A Pedro Sánchez vezette kabinet ugyanis az év elején parlamenti jóváhagyás nélkül tudta emelni a minimálbér mellett a nyugdíjakat és a közalkalmazotti béreket is, az ezek fedezetét tartalmazó idei költségvetési tervet azonban elutasították az ellenzéki képviselők. Az Európai Bizottság ettől függetlenül júniusban azt javasolta, hogy zárják le a Spanyolországgal szemben folytatott túlzottdeficit-eljárást, és jelezte: a korábban becsülteknél nagyobb hiánnyal számolnak ugyan, de várhatóan 2019-ben és 2020-ban sem haladja meg a 3 százalékos határértéket. A közvélemény-kutatások szerint az áprilisi választást megnyerő szocialisták (PSOE) valamelyest növelni tudták támogatottságukat: az akkori 29 százalékról 31 százalékra, ám még ez sem elegendő az önálló parlamenti többséghez. A baloldali Podemos, az Állampolgárok (Ciudadanos) liberális középpárt és a szélsőjobboldali Vox népszerűsége is esett az elmúlt öt hónapban, ebből pedig a PSOE mellett a Néppárt profitálhat. Ez a felállás azonban nem lehet kiút a jelenlegi állóháborúból. Kedd este VI. Fülöp király a pártokkal való egyeztetés után arra a megállapításra jutott, hogy nem hagyja jóvá az újabb alsóházi szavazást arról, megkapja-e a képviselők bizalmát Sánchez, miután egyik nagyobb párt sem akarja támogatni a szocialistákat. Sánchez kijelentette, mindent megpróbált annak érdekében, hogy lehetségessé váljon a kormányalakítás, ám a többi politikai erő ebben nem volt partner. A rivális pártok pedig a szocialistákat hibáztatták. A Podemos élén álló Pablo Iglesias például arról beszélt, Sánchez mindig is azt szerette volna elérni, hogy újabb előrehozott választást írjanak ki, és úgy akart parlamenti támogatottságot a kisebbségi kormányának, hogy közben elzárkózott a koalíciós megoldástól.

Idén az ország GDP-je

2,2

százalékkal bővülhet,

amivel dobogós lehet

az eurózónában