Pánik követte a dróntámadást

Nincs veszélyben a globális olajellátás – ezt hangsúlyozták tegnap a piaci szereplők és a legnagyobb olajhatalmak is azt követően, hogy a szombati abkaiki dróntámadás miatt kevesebb mint felére esett Szaúd-Arábia kitermelése. A támadás miatt napi 5,7 millió hordónyi olaj a veszteség, ami a globális ellátás 5 százaléka (az abkaiki a világ legnagyobb finomítója). Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke máris közölte: megnyithatják az ország stratégiai olajkészleteit, ahol összesen 645 millió hordónyi olaj van, ami Amerika, a világ legnagyobb olajfogyasztójának és -kitermelőjének egyhavi szükséglete. Az országban ezenfelül nagyjából 410 millió hordónyi kereskedelmi olajtartalék van az Energiainformációs Hivatal adatai szerint.

Peking nem nyilatkozott az ellátásbiztonságról. Ugyan Kína már 2017 óta nem közöl hivatalos adatokat, elemzők szerint nagyjából 320–500 millió hordó lehet a stratégiai tartaléka, amely a napi 13,5 millió hordónyi fogyasztást nézve 23–35 napra lehet elegendő. Moszkva a globális tartalékokra mutogat: Alexander Novak energiaminiszter szerint az olajhatalmaknak legalább rövid távon elegendő nyersanyaguk van raktáron.

A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) tegnap közölte: fel kell mérni pontosan a szaúdi károkat, mielőtt elkezdenék fokozni a kitermelést. Az olajkartell de facto vezető állama, a sértett Szaúd-Arábia gyorsan közölte: nagyjából két hét lesz, mire helyreállítják a finomítót, addig a készletekből fedezik a kiesést. A legutóbbi adatok szerint jelenleg 188 millió hordónyi a tartalék. Piaci források azonban a Reutersnek jelezték: a Saudi Aramco kereskedési üzletága épp felvásárolható olajtermékek után kutat a piacon, amelyeket azonnal tovább is adnának a vevőknek a kiesett mennyiség helyett.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelezte: kapcsolatba lépett a nagyobb olajhatalmakkal, de egyelőre semmi jele annak, hogy ellátási zavarok lépnének fel. Az OPEC legutóbbi adatai szerint ha a tagállamok felpörgetik a kitermelést, bőven képesek fedezni a szaúdi olaj kiesését, főleg, ha feloldják az Irán elleni olajembergót – bár erre minimális az esély.

Az ellátási lánc zavartalanságának biztosítása mellett a piac másik fő témája, hogy ki állhat a támadások hátterében. A hét végén a jemeni polgárháború résztvevői, a húszi lázadók magukra vállalták a támadást, válaszul arra, hogy Szaúd-Arábia a jemeni kormány oldalán avatkozott be. Az Egyesült Államok teljesen biztos benne, hogy Irán áll a háttérben, Donald Trump már Twitteren jelezte: országa „csőre töltve” várja a fejleményeket. A jemeni polgárháborúban az egymással rivalizáló két muszlim nagyhatalom, Szaúd-Arábia és Irán mozgatja a szálakat, mindkét ország fegyverrel és anyagiakkal is támogatja a feleket. A CNN riportja szerint a jemeni húszik már több mint kétszáz dróntámadást intéztek szaúdi célpontok ellen a polgárháború kezdete óta, de egyiknek sem volt ekkora pusztító ereje. Elemzők arra is felhívták a figyelmet, hogy nemcsak infrastruktúra, technikai háttér, de megfelelő know-how is kell egy hasonló támadáshoz, így könnyen lehet, hogy a húszik érdemi segítséget kaptak. Teherán ráadásul hónapok óta ismételgeti: ha elvágják a globális olajpiactól, tesz róla, hogy más se tudjon exportálni. Washington biztos benne, hogy a támadások nem délről, Jemen felől érkeztek, hanem észak-északkelet, leginkább Irán vagy Irak felől. A közzétett felvételek tanúsága szerint azonban a finomító nyugati irányból kapott találatot. A megtámadott abkaiki finomító messze, bő 800 kilométerre van a jemeni határ legközelebbi pontjától, a húszik pedig az ország távolabbi végén vannak, míg az iráni határ 300, az iraki pedig 450 kilométeren belül van.

„A szaúdi dróntámadás még napokig hatással lesz a kőolaj világpiaci jegyzésére. Ennek oka az, hogy a közel-keleti nyersanyag-kitermelés egy igen érzékeny pontját érte a támadás. Az incidensben érintett helyszín – amely egyébként nem pontosan a kőolaj-finomító egység, hanem az exportra váró olajkészlet előkészítésére szolgáló központ – érzékenységét és jelentőségét az adja, hogy azon túl, hogy a telep kiemelt biztonsági szintű védelemmel rendelkezett, a Szaúd-Arábia által naponta kitermelt több mint kilencmillió hordó nyersanyag több mint fele, hozzávetőleg ötmillió hordó kőolaj kiesik a piaci vérkeringésből” – közölte a Világgazdaság kérdésére az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője. Pletser Tamás szerint így felére esik a kitermelhető szaúdi nyersanyag mennyisége. Az első viharos reakciók után a szakértő szerint megnyugodhatnak a kedélyek, és a kőolaj ára egy-két hét alatt visszatalálhat a támadás előtti szintek közelébe.

Az olajipari elemző ugyanakkor kiemelte, hogy a hét végi események hosszabb távú hatásaként ismét visszatérhet a Közel-Keleten kitermelt kőolajtermékeknél az úgynevezett geopolitikai prémium. Ez az árakat felhajtó pluszhatás akár hordónként 10–15 dollárral is emelheti a jövőben a Közel-Keletről érkező termékek hordónkénti jegyzését, holott ez korábban már kiárazódott az ásványolajból. Szerinte viszont éppen a mostani események mutatják meg, hogy a világpiacra jövő hatalmas olajszállítmányok milyen érzékeny és instabil közegből érkeznek. Pletser Tamás szerint pedig ennek az árát meg kell fizetni. A hatásokat nehéz pontosan megjósolni, ezt erősíti az ING elemzése is. A társaság szakértői összefoglalójukban aláhúzzák: ha hosszabb ideig kiesik a szaúdi olaj, az azt is jelentheti, hogy a kőolaj-exportáló országokat tömörítő OPEC a szövetségeseivel együtt enyhíti a termelés csökkentését.

Közvetlenül a támadás után, a hétfői kereskedés elején a legfontosabb nyersolajkeverékek, az északi-tengeri Brent és a tenge­ren­túlon irányadó West Texas Inter­mediate ára 20 százalékos pluszban is állt, miután kiderült, hogy a dróntámadások jelentős károkat okoztak. Egyéb piaci hatásokat nézve a nettó kőolaj-kitermelők még profitálhattak is az eseményekből. Az olyan európai vállalatok, mint a Mol és az osztrák OMV jól teljesítettek a hétfői kereskedésben. A magyar olajipari cég papírjait a Budapesti Értéktőzsdén 1,85 százalékos pluszban, míg a bécsi tőzsdén jegyzett OMV értékpapírjait csaknem 4 százalékkal drágábban adták hétfő délután, mint tőzsdenyitáskor. Az erőszakos hét végi cselekmény a légiipar üzemanyagán, a kerozinon keresztül a légitársaságokat kedvezőtlenül érintette: több európai cég, például az Air France KLM, az EasyJet vagy éppen a Ryanair Holdings papírjai 4 százalékos vagy még nagyobb értékvesztést voltak kénytelenek elkönyvelni a hét első napján. Az Erste Bank iparági elemzője lapunknak arról beszélt: önmagában a hét végi támadás is megemelheti akár 1-2 dollárral a nyersolaj 2019-re prognosztizált világpiaci átlagárát.

A geopolitikai kockázat

10-15

dollárral emelheti

a közel-keleti kőolaj árát