Peking egyre jobban tarthat a vámháborútól

Tovább dübörög a kínai gazdaságélénkítés, Peking próbálja ellensúlyozni a kereskedelmi háborús károkat. Még nincs két hete, hogy megnyitották a sanghaji szabadkereskedelmi zónában a Lingang speciális övezetet, amelynek Kína piaci liberalizációjában lenne fontos szerepe, de máris könnyíteni kell a szabályozáson a gazdaságösztönzés miatt.

Az ötvenpontos intézkedéscsomag részeként a kormányzat csökkenti az adókat, és megkönnyíti a határokon átívelő tőkemozgást az övezetben. A betelepülő cégek első öt évre vonatkozó társasági adóját 10 százalékponttal 15 százalékra engedik, és adókedvezményt kapnak, ha olyan képzett munkaerőt hoznak be, amelyből az országban hiány van. A fontosabb pontok szerint könnyítik a külföldiek ingatlanvásárlását, a deviza- és valutaváltást, és a külföldi vagyon behozatalát is egyszerűsítik. A csomag egyrészt megkönnyíti a külföldi működőtőke-beruházások bejutását, másrészt igyekszik belföldön tartani azokat a vállalatokat, amelyek az emelkedő munkaerőköltségek és az amerikai vámok miatt elköltöznének az országból. Az első szabadkereskedelmi övezetet is hasonló okokból nyitották meg 2013-ban: Peking a piaci reformjait támogatja speciális beruházási és kereskedési szabályokkal. A kormányzat azóta 17 nagyvárosban nyitott hasonló szabadkereskedelmi zónát.

A Linganghoz hasonló speciális övezetből viszont a sanghaji az első, Honkongban van még hasonló zóna. A speciális terület gyakorlatilag teljesen szabad beruházási és kereskedési szabályokkal működik, leginkább a felső kategóriás feldolgozóiparhoz tartozó vállalatok dolgoznak itt. Linganggal nagy tervei vannak Pekingnek: 2035-re a terület GDP-jét 140 milliárd dollárosra tervezik, ami a magyar nemzeti össztermék 90 százaléka egy akkora területen, mint Budapest egynegyede.

Nehéz a friss intézkedéscsomagot nem úgy értelmezni, hogy Peking egyre jobban tart a kereskedelmi háború következményeitől. Az elmúlt másfél évben, mióta Donald Trump vámokat léptet életbe vagy azokkal fenyeget, a kínai kormányzat számos ponton igyekezett stimulust nyújtani a gazdaságnak. Leglátványosabb eszközként leértékelték a jüant. A pekingi gyakorlat szerint addig gyengítik a jüant, amíg az nem katalizál érdemi tőkekivonást a belföldi piacokról.

A kormányzat emellett több alkalommal csökkentette a bankok kötelező tartalékrátáját, hogy élénkítse a belföldi hitelezést. Megkönnyítették a külföldiek értékpapír-vásárlásait, a költségvetésből megtámogatták a belföldi újautó-eladásokat, adókedvezményeket kaptak az exportcégek. Elemzők szerint azonban megeshet, hogy télig már csak korlátozott lehet a stimulus: Peking tartalékol a karácsonyra, mivel ebben az időszakban az exportcégek mindig átlagon felüli bevétellel számolnak, ez azonban a vámszabályok miatt idén megcsappanhat.

Szűk időszak vár a bankrendszerre

Kína öt legnagyobb kereskedelmi bankja közül négynél 5 százalék körüli éves profitbővülést mutattak ki az első féléves gyorsjelentésben. A mérlegfőösszeg szerint a harmadik legnagyobb mezőgazdasági bank (ABC) és a negyedik Bank of China (BOC) esetében megvolt az ötös, míg a távközlési bank (BoCom) és az építési bank (CCB) 4,9 százalékos pluszt mutatott fel. Egyedül a világ legnagyobb hitelintézete, a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank (ICBC) lógott ki a sorból 4,7 százalékos pluszteljesítményével. A bankokra azonban nehéz időszak vár, kamatmarzsuk látványosan zsugorodni fog a pekingi hitelezési reformok következményeként, s a kereskedelmi háború eszkalálódása miatt a vezető bankoknál is megállhat a nem fizető hitelállomány csökkenése. A teljes szektorban 1,81 százalékos a bedőlt hitelek aránya, ilyen magasan tíz éve járt legutóbb a mutató. | K. B.