Sokat hozhat a Fannie Mae és a Freddie Mac
Újra kikerülhet az állami ellenőrzés alól a Fannie Mae és a Freddie Mac pénzintézet – derül ki az amerikai pénzügyminisztérium által pénteken publikált tervezetből. A lépés egy olyan – 49 javaslatból álló – intézkedéscsomag részét képezi, amely a lakásfinanszírozás átfogó reformjára irányul, és részben kongresszusi hozzájárulást is igényel. A jelzálog-hitelezésben kulcsszerepet játszó két társaságot az Egyesült Államok kormányzata a 2008-as pénzügyi válság után helyezte a csődvédelemhez hasonló szövetségi felügyelet alá. A Fannie Mae és a Freddie Mac közvetlenül nem nyújt hitelt, hanem a jelzáloggal fedezett követeléseket vásárolják meg a bankoktól. Ezt követően értékpapírrá alakítják, majd továbbértékesítik őket a befektetőknek. A folyamat célja, hogy a hitelezés kockázatának a szétterítésével csökkentsék a hitelkamatlábakat, és ezáltal lehetővé tegyék a kevésbé tehetős amerikaiak ingatlanvásárlását.
A válság kitörése után az amerikai kormányzat csaknem kétszázmilliárd dollárral tőkésítette fel a két vállalatot fizetőképességük megőrzése érdekében. Cserébe a Fannie Mae és a Freddie Mac a nyereségük tetemes hányadát kötelesek a pénzügyminisztériumnak átutalni. A nyilvánosságra hozott dokumentum szerint a két pénzintézet akkor térhet vissza a magánszektorba, ha a Szövetségi Lakásfinanszírozási Ügynökség megállapítja, hogy a felügyelet megszűnése nem okoz rendszerszintű kockázatot. A pénzügyminisztérium azt is indítványozza, hogy a két cég az eddiginél nagyobb hányadot tarthasson meg a nyereségéből, és abból javíthassa tőkehelyzetét. Ezenkívül a Trump-kormányzat egyenlő versenyfeltételeket kíván teremteni a szektorban tevékenykedő többi vállalat számára is, hiszen a Fannie Mae és a Freddie Mac terítette szét az amerikai lakosság 11 ezermilliárd dolláros jelzáloghitel-állományának csaknem a felét. A két bank visszatérése a szabadpiacra hatalmas nyereséget hozna azoknak a befektetőknek, akik néhány centért vásároltak be a részvényekből. Ám a terv ellenállásba ütközött a kongresszus demokrata képviselőinél, mivel attól tartanak, hogy a magántőke fokozottabb térnyerése esetén a kamatlábak emelkedni fognak, és a kisebb jövedelmű amerikaiak nehezebben juthatnak majd lakáshoz.
