A Kárpát-medencei integráció a fő cél
Létrejöhet-e az egységes Kárpát-medencei magyar gazdasági tér? Milyen feltételeknek kell teljesülniük ehhez? Miként járulnak hozzá ennek a célnak az eléréséhez a magyar kormány által a külhoni közösségek számára nyújtott gazdaságfejlesztési támogatások? Többek között ezek a kérdések kerültek terítékre a közelmúltban az erdélyi Torockón megrendezett V. Kárpát-medencei Gazdasági Fórumon. A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az egyre bővülő és a magyar gazdaság szempontjából létfontosságú Kárpát-medencei gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a térség együttműködésének ösztönzése céljából hívta életre a rendezvénysorozatot, amely teret biztosít az államhatárokon kívül és belül élő magyar vállalkozók, gazdasági szakemberek találkozása számára. Az első tematikus tanácskozásnak 2011-ben Mór, Wekerle Sándor egykori miniszterelnök, pénzügyminiszter szülővárosa adott otthont, és a Wekerle-emlékév keretében született meg a Kárpát-medencei gazdasági integráció gondolata. A fórumsorozaton kimunkált gondolatokból született a magyar kormány által elfogadott Wekerle-terv, és jött létre a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési hálózat.
Félszáz magyar multinacionális vállalat az alap
Radetzky Jenő, a Fejér megyei kamara elnöke szerint a köztestület számára mindig fontos volt a nemzetközi kapcsolatok, különösen a Kárpát-medencei gazdasági vállalkozások erősítése, fejlesztése, éppen ezért a magyar gazdaság kitörési pontját elsősorban a Kárpát-medencében való terjeszkedésben kell keresni, ez ugyanis nemzeti érdek. „Nincs gazdasági integráció nemzetegyesítés nélkül, a kettő szorosan összetartozik, egységes egy. Fontos, hogy élő kapcsolatok alakuljanak ki csonka-magyarországi és Kárpát-medencei gazdasági vállalkozások között, hiszen ez az alapja az együttműködésnek” – jelentette ki az Europa Nostra-díjas, Erdély egyik legszebb településének számító Torockón tartott gazdasági fórumon a kamara vezetője. Hozzátette, támogatni kell a külföldi befektetőket, de a nagy cél és politikai célkitűzés félszáz magyar multinacionális vállalat létrehozása kell legyen. „A magyar gazdasági integrációt ötven magyar sziklára kell építeni, félszáz magyar tulajdonú, nemzetileg elkötelezett, technológiájában, innovációjában alkalmas vállalkozásra. Vertikálisan és horizontálisan, azaz területileg és ágazatilag is ki kell emelni azokat a magyar tulajdonú vállalatokat, amelyek érdekeltek egy ilyen fejlesztésben. Már csak azért is létre kell hozni egy egységes, magyar tulajdonú nagyvállalati kört, mert miközben a gazdasági helyzet rosszra fordulása esetén a multinacionális cégek továbbállnak, a magyar tulajdonú társaságok maradnak” – állapította meg Radetzky Jenő.
A Kárpát-medencei gazdasági integráció megvalósításának esélyét latolgató kérdésünkre a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke leszögezte: sokkal inkább szükségességről van szó. Egy piacgazdaságra épülő rendszerben ugyanis szélesebb körű együttműködés nélkül nem képzelhető el tartós fejlődés, márpedig jelenlétükből adódóan a magyarok számára a Kárpát-medence különleges adottságot, „terepet” képvisel. Arról nem beszélve, hogy manapság az európai gondolkodásban erős hangsúlyt kap a regionális fejlődés, amit a politika is felismert: amíg tíz-tizenöt évvel ezelőtt még kevésbé merült fel a szomszédos államok együttműködése, ma már számos politikai-stratégiai együttműködés létezik, például a visegrádi országok között. Márpedig ha – a magyar szándékkal összhangban – belátható időn belül megvalósul az Európai Unió balkáni bővítése, akkor olyan erős gazdasági régió jöhet létre Kelet-Közép-Európában, amely az EU egyik, ha nem a legerősebb gazdaságává válhat. „Verseny van a világban, ez a verseny pedig egyértelműen a régióké, nem a kisebb egyéni gazdaságoké” – vélekedett Radetzky.
Nem sért érdekeket a regionális fejlődés
Nem mellékes, hogy miként tekintenek a magyar gazdasági expanzióra a szomszédos államok. Radetzky Jenő úgy véli, megértéssel, hiszen a regionális fejlődés nem sért nemzeti érdekeket, így ez a törekvés őket is szolgálja. „Szükséges a velük való együttműködés, de az ő érdekük is, hogy minél erősebb szálakkal kötődjék egymáshoz a Kárpát-medencei gazdaság. Mindazonáltal erős gazdaság nélkül nem valósulhat meg az a különleges nemzeti cél, hogy a külhoni magyarság a szülőföldjén maradjon és gyarapodjon” – jelentette ki a Világgazdaságnak a gazdasági érdekképviselet vezetője, aki nem tartaná szerencsésnek, ha a Kárpát-medencei gazdasági integrációt a multinacionális cégek szerveznék meg.
Vitathatatlanul a Kárpát-medencei gazdasági integrációt segítik a magyar kormány által 2016-ban beindított, a külhoni nemzetrészek megmaradását szolgáló gazdaságfejlesztési programok. Budapest az elmúlt három évben a programok végrehajtására 94,7 milliárd forint támogatást biztosított, ebből 37 781 család részesült, és összesen 188 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg. A sikerekre alapozva idén a magyar kormány 50 milliárd forinttal járul hozzá a programok folytatásához. Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja az V. Kárpát-medencei Gazdasági Fórumon aláhúzta: a magyar kormány által nyújtott gazdaságfejlesztési támogatások a kétoldalú kapcsolatok erősítése mellett hozzájárulnak az adott ország nemzeti össztermékének növeléséhez is, a támogatási pénzeket a pályázók helyben költik el, ezáltal mindenki nyer a projekteken. Nem mellékes az sem, hogy a pályázati felhívásokban nincs különbségtétel nemzetiséghez való tartozás vagy nyelvtudás alapján, így például a Romániában román nyelven benyújtott pályázatok is támogatást nyertek. Nem véletlen, hogy egy-két negatív hangvételű sajtóvisszhangot leszámítva a román hatóságok semmiféle akadályt nem gördítenek a gazdaságfejlesztési program elé.
Érdemes lesz földet vásárolni Ukrajnában
Potenciális veszélyre hívta fel a figyelmet a torockói eszmecserén Virág László, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének elnöke. Mivel Ukrajnában jövő októberben lejár a termőföld áruba bocsátását tiltó földmoratórium, félő, hogy a tehetős ukránok felvásárolják a kárpátaljai magyarok földjét. (Ukrajnában található a világ rendkívül termékeny feketeföld-állományának jelentős része.) Virág kérdésünkre elmondta, megoldást szerinte az jelentene, ha a magyar állam támogatást nyújtana a földjüket megművelni, fenntartani nem képes kárpátaljai magyarok birtokainak felvásárlásához. „Az idős gazdák már nem tudják megművelni a földet, sok fiatal pedig nem foglalkozik mezőgazdasággal. Tragédia lenne, ha elveszítenénk a földünket, és cselédekké válnánk, ezért a magyar állam vagy magyar befektetők segítségét kérjük” – jelentette ki a szövetség vezetője.
