Fontos, de törékeny megállapodást kötöttek
Kezdetleges, de érdemi megállapodással zárult az amerikai–kínai kereskedelmi
tárgyalások múlt heti köre. Az egyeztetések után Donald Trump amerikai elnök és Liu He, a kínai államfő helyettese együtt jelentették be, hogy az Egyesült Államok eltekint a további vámtarifák bevezetésétől. A felek közölték továbbá: több kérdésben, köztük a szellemi tulajdont, a devizaárfolyamot és az agráriumot érintő témákban is megegyezésre jutottak, de részleteket egyelőre nem közöltek. „Hetekbe telhet, mire írásba foglaljuk a megállapodást” – hangsúlyozta az Egyesült Államok elnöke.
Ugyanakkor Trump és pénzügyminisztere, Steven Mnuchin is úgy vélte: sokat kell még egyeztetni a végleges szerződésig, addig pedig akár szét is eshet a kezdetleges megállapodás. Liu He szűkszavúan annyit mondott: érdemi haladást értek el a végleges megállapodás felé, a kínai állami média pedig konstruktívnak nevezte a megbeszéléseket. Több elemző felhívta azonban a figyelmet: nem foglaltak írásba érdemi kérdéseket, tehát távol még a megegyezés.
A Reuters fehér házi források alapján pár részletet is közölt a tárgyalásról. A források szerint a szellemi tulajdon védelmét érintő kérdésekben az amerikai fél a „20. századi védelem fejlesztését” követelte Pekingtől, amely kiterjed a szabadalmak tiszteletben tartására és az ipari kémkedés leállítására. Azt viszont Robert Lighthizer amerikai főtárgyaló árulta el, hogy a Huawei egyelőre nem szerepel a megállapodásban. Arról sem közöltek a felek semmit, hogy mikor és milyen formában folytatják a tárgyalásokat. November 16-án azonban az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés részes államai tárgyalnak Santiago de Chilében, ahova Donald Trump és Hszi Csin-ping kínai államfő is hivatalos. Trump pedzegette, hogy akár ott is aláírhatják a végleges megállapodást.
Több szakértő és az elnök is utalt rá az utóbbi hetekben, hogy Pekingnek nagyobb szüksége van a végleges megállapodásra, mint az Egyesült Államoknak. A közzétett makrogazdasági adatsorokon csak az első jelei látszanak annak, hogy a kínai gazdaságot erősen megviseli a vámháború, másodlagos forrásokból azonban erre lehet következtetni. A kínai jegybank súlyosan, 15 százalékkal értékelte le a jüant a vámháború eleje óta, hogy segítse az exportőröket. A túl gyenge deviza miatt nagy mennyiségű tőkét vonhattak ki a kínai piacokról, pedig Peking pont az utóbbi években kezdte megnyitni piacát a külföldiek előtt.
A washingtoni Institute of International Finance (IIF) friss tanulmányában azt állítja: már a kínaiak is elkezdték külföldre menekíteni a pénzüket. Az elemzők rámutattak, hogy a kínai fizetési mérleg „tévedések és kihagyások” sora, a NEO (amely jó indikátora a tőkekiáramlásnak) az idei első fél évben 131 milliárd dollárra emelkedett. A NEO az elmúlt években átlagosan 70 milliárd dollár környékén lehetett, az IIF szerint a növekményt egyértelműen az óvatos kínai befektetők okozták, akik a hazainál biztonságosabb piacon akarják tudni a pénzüket. A Bloomberg hasonló becslése azonban jóval nagyobb összeget jelöl meg: az idei első hónapban 226 milliárd dollárnyi kínai tőke hagyhatta el az országot, ami 18 százalékos növekedés a tavalyi hasonló időszakhoz képest. A hírügynökség megjegyezte azt is: a tranzakcióknak vélhetően nincs nyomuk a kínai hatóságok adatbázisaiban. Peking szigorú tőkekorlátozásokat alkalmaz a kiáramlás elkerülésére, a kínaiak többsége titokban kereshetett új befektetési lehetőséget külföldön.
