Gyümölcsözők lehetnek Macron reformjai
Rengeteget javulhatnak a francia munkaerőpiaci kilátások 2022-ig Emmanuel Macron reformjai nyomán – nyilatkozta a Berenberg Bank közgazdásza, Florian Hense a The Financial Timesnak. Stéphane Carcillo, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) foglalkoztatottsággal és jövedelemeloszlással foglalkozó részlegének vezetője pedig kijelentette: az sem lehetetlen, hogy a francia elnök várakozásainak megfelelően 2022-re 7 százalékra esik vissza az országban a munkanélküliségi ráta. „A tervei szisztematikusabbak és következetesebbek, mint azok, amelyeket a korábbi kormányok vázoltak fel, a munkatörvény számos gyenge pontját próbálja meg egyszerre kiiktatni” – mondta Carcillo.
A francia munkanélküliségi ráta a második negyedévben tíz éve a legalacsonyabb értékre, 8,5 százalékra esett vissza, miközben a piac csak az első negyedévben mért 8,7 százalékkal megegyező eredményre számított. Az ING vezető elemzője, Julien Manceaux szerint az év második felében még dinamikusabb csökkenésről adhat hírt a nemzeti statisztikai hivatal, és 2020 elejére a ráta 7,9 százalékra eshet vissza.
Macron a korábbiaknál vonzóbbá tette a határozatlan idejű munkaszerződéseket a munkaadók számára azzal, hogy meghatározott egy maximális értéket, amelyet nem haladhatnak meg a rendkívüli elbocsátásokkal járó költségek. Ezzel párhuzamosan pedig megemelte a határozott idejű kontraktusokkal járó kiadásokat. A fiatalok és a hosszú ideje munka nélküliek számára képzési programot indítottak el, és szigorításokat vezettek be a munkanélküliségi biztosítással kapcsolatban: az eddigieknél hosszabb távú munkaviszony szükséges például ahhoz, hogy megkaphassa valaki a juttatást. Macron ezek mellett egységesíteni szeretné a francia nyugdíjrendszert, és célként tűzte ki, hogy a nyugdíjkorhatár – 62 év – felett is hajlandók legyenek dolgozni a munkavállalók. Az OECD szerint a Macron-reformok hatására az ország munkaerőpiaca a határozatlan idejű foglalkoztatás tekintetében rugalmasabbá vált, mint Németországé, Olaszországé és Svédországé.
Az elnök mindent megtesz azért is, hogy Franciaország a startupok nemzetévé válhasson. A november elsején életbe lépő újítások között szerepel például, hogy azok, akik azért mondanak fel a munkahelyükön, hogy saját vállalkozásba kezdjenek, 15 hónapig jövedelempótlást kaphatnak. Ennek összege a korábbi bértől függ, de legfeljebb 7700 euró lehet havonta. A juttatást csak az kaphatja majd, aki legalább öt évig dolgozott a cégnél, amelynél benyújtja a felmondását, bizonyítani tudja, hogy a vállalkozása komoly, előkészített projekt, hajlandó részt venni képzésen, ha szükséges, és beleegyezik, hogy a munkaügyi hivatal figyelemmel kövesse az új vállalat kiépítését és fejlődését.
A francia munkaügyi miniszter, Muriel Pénicaud szerint a reformoknak hála sok új cég jött létre, és a munkaadók már nem félnek az új munkavállalók felvételétől. Ugyanakkor sok esetben eddig sem a munkaadói félelem volt a probléma. Sokkal inkább az, hogy egyes becslések szerint a lakosság mintegy 20 százaléka gálánsabb juttatást kap munkanélküliként, mint korábban munkavállalóként. Az Európai Központi Bank felméréséből kiderült, hogy a franciaországi kis- és középvállalatok 27 százaléka küzd a szakképzett munkaerő hiányával. A 2017-ben beiktatott Macron megígérte, hogy mindkét problémára megoldást talál elnöksége második felében, ebben azonban egyrészt akár sztrájkok és tüntetések is megakadályozhatják, másrészt megfelelő GDP-növekedési ütem szükséges hozzá – mutatott rá Daniela Ordónez, az Oxford Economics vezető közgazdásza. A gazdaság egyelőre ellenállóbbnak tűnik a GDP-növekedés globális lassulásával szemben, mint például a német.
