Költekezési licit a kampányhajrában
Szinte borítékolható a jelenleg is kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) győzelme a vasárnapi lengyel parlamenti választáson. A konzervatív párt vezette koalíció a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a voksok 44,3 százalékát zsebelheti be, míg a legnagyobb ellenzéki erő, a Polgári Koalíció (KO) 22,7 százalékos támogatottságra tehet szert – írja a Reuters.
A PiS a kormányzása alatt növelte a családokra szánt állami kiadásokat, ezek 2015-ben még csak a GDP 1,75 százalékát tették ki, mára azonban ez az érték 4 százalékra ugrott. A párt a kampányidőszakban a jóléti kiadások további emelését ígérte, programjukban kiemelt szerepet kapott az egészségügyi szolgáltatások javítása. Azt szeretnék, ha a közegészségügyi kiadások 2024-re elérnék a 160 milliárd zlotyt (40 milliárd dollár); a lengyel statisztikai hivatal adatai szerint 2016-ban ez még 84,6 milliárd zloty volt. A több egészségügyi forrásból új onkológiai központ építését, az egész lakosság számára elérhető orvosi kivizsgálásokat tartalmazó csomag indítását, az idősek ellátásának fejlesztését és kórház-modernizálásokat terveznek.
A kormány jóléti intézkedéseire gyakorlatilag az összes ellenzéki koalíció megpróbált rálicitálni, ezek többsége azonban részben uniós forrásokból fedezné a PiS terveinél is nagyvonalúbb szociális költekezést. A szélsőjobboldali Konföderáció a PiS jelentős minimálbér-emelése helyett piacbarát lépésekkel kampányolt, ám a minimális támogatottsággal rendelkező párt koalíciós partnerei nem nyitottak erre. A PiS azt ígérte, hogy 2023 végére több lépésben 4000 zlotyra (908 euróra) emelik a minimálbért a jelenlegi 2250 zlotyról. „Véget akarunk vetni annak, hogy mi legyünk az alacsony bérek és olcsó munkaerő országa” – mondta Mateusz Morawiecki miniszterelnök. Több szakértő is kételkedik azonban abban, hogy jó döntés a dinamikus emelés. Alicja Defratyka, a SpotData elemzője hangsúlyozta: számolni kell a lépéssorozat inflációs hatásával, létszámleépítésekkel és csődökkel, mivel sok kisvállalat nem tudja majd kifizetni a magasabb béreket.
Számos elemző vélekedik úgy, hogy a lengyel költekezési tervek veszélyesek egy olyan időszakban, amikor a GDP-növekedési ütem lassulása várható. A Világbank az erősödő lakossági költekezésre és a beruházások terén tapasztalt fellendülésre hivatkozva a héten javította az idei növekedési kilátásokat 4,3 százalékra az áprilisban becsült 4 százalékról. Jövőre azonban már csak 3,6, 2021-ben pedig 3,3 százalékos bővüléssel számolnak. Arvind Ramakrishnan, a Fitch Ratings igazgatója elmondta, összeegyeztethetetlennek tartja a február óta bejelentett jóléti intézkedéseket és a kormány azon várakozását, hogy a tavaly mért 0,5 százalékos GDP-arányos deficit után 2020-ra egyensúlyba hozhatják a költségvetési mérleget. Ugyanakkor azt is leszögezte: nem valószínű, hogy a Fitch ront a lengyel besoroláson az Európai Bíróság közelmúltbeli döntése miatt, amelynek értelmében a lengyelországi devizahiteles ügyfelek kérhetik a helyi bíróságtól, hogy a hiteleiket váltsák zlotyra.
