Lagarde beruházásokat kér Németországtól

Több befektetést várna el a nagy költségvetési többlettel rendelkező euróövezeti országoktól a GDP-növekedés fellendítésének érdekében Christine Lagarde, az Európai Központi Bank holnap hivatalba lépő új elnöke. „Több ország nem tette meg a szükséges erőfeszítéseket, nyilván azokra gondolok elsősorban, ahol költségvetési többlet van – többek között Hollandiában és Németországban. Ezeknek az országoknak van mozgásterük, miért nem fordít­ják a költségvetési többletüket infrastrukturális, oktatási vagy innovációs beruházásokra?” – idézi Lagarde-ot a Reuters.

A német gazdaság a második negyedévben 0,1 százalékkal zsugorodott az előző negyedévhez viszonyítva, az Ifo gazdaságkutató intézet pedig már múlt hónapban jelezte, hogy a harmadik negyedévben recesszióra számít. A Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHK) tegnap közzétett becslése szerint az ország éves exporttevékenysége jövőre zsugorodni fog, amire a globális pénzügyi válság óta nem volt példa. Az éves kivitel számításaik szerint 0,3 százalékkal növekedhet idén a tavalyi 2,1 százalékos bővülés után, jövőre pedig 0,5 százalékkal eshet vissza. „Kihívásokkal teli időszak ez iparra épülő gazdaságunk számára” – fogalmazott Eric Schweitzer, a DIHK elnöke. A német gazdaság szempontjából ráadásul újabb rossz hír, hogy a német munkaügyi hivatal közleménye szerint októberben a vártnál nagyobb mértékben, hatezerrel 2,287 millióra nőtt az állástalanok száma. A Reuters által megkérdezett közgazdászok kétezer fős emelkedésre számítottak.

Lagarde álláspontját támasztják alá a tegnap nyilvánosságra hozott francia GDP-növekedési adatok: Párizs beruházáspárti gazdaságpolitikája egyelőre kifizetődőnek tűnik, a francia gazdaság ellenálló a globális lassulással és az amerikai–kínai kereskedelmi viszállyal szemben. A harmadik negyedévben 0,3 százalékos GDP-növekedést mértek negyedéves bázison, míg a piac lassulásra, 0,2 százalékos bővülésre számított az első negyedéves 0,3 százalékos növekedési ütem után. A bővülés húzóereje a belső kereslet volt.

Ausztriában szintén a hazai kereslet maradt a növekedés motorja, ám Bécs nem ünnepelhetett a franciákéhoz hasonló eredményt. Az osztrák gazdaság 0,2 százalékkal növekedett negyedéves bázison a július–szeptemberi időszakban az előző negyedévben mért 0,4 százalékos ütem után. Éves összevetésben pedig 1,5 százalékra lassult a bővülés üteme a második negyedéves 1,8 százalékos növekedést követően.

A német gazdaság

0,1

százalékot zsugorodott

a második negyedévben