Megkezdődhet az alkotmányos vádeljárás

Nyilvánosságra hozta tegnap a demokrata többségű képviselőház azt a határozattervezetet, amely megnyithatja az utat az elnök elleni alkotmányos vádemeléshez (impeachment). A vizsgálatot – amely a CNN szerint a jövő év végére fejeződhet be – a ház hírszerzési bizottságának demokrata elnöke, Adam Shiff vezeti. Nyilvános meghallgatásokat tartanak majd, miután

a bizottságok zárt ajtók mögött elegendő bizonyítékot szereztek arra, hogy Donald Trump a hatalmával visszaélve megpróbált nyomást gyakorolni Ukrajnára a választási riválisa, Joe Biden volt elnök és fia, Hunter elleni nyomozás megindítása érdekében. A folyamat fontos állomása volt Alexander Vindman alezredes keddi meghallgatása a képviselőház három bizottsága előtt. Az amerikai nemzetbiztonsági tanácsban szolgálatot teljesítő katonatiszt júliusban szerzett tudomást Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonbeszélgetéséről, és azonnal jelezte fenntartásait a feletteseinek. „Nem gondoltam, hogy illendő egy külföldi kormánytól azt kérni, indítson vizsgálatot egy amerikai állampolgár ellen, és aggódtam, hogyan érinti majd ez az Egyesült Államok kormánya által Ukrajnának nyújtott támogatást” – hangsúlyozta, és hozzátette, hogy mindez veszélybe sodorta volna az amerikai nemzetbiztonságot.

Trump természetesen tagadja, hogy hibát követett el, és tegnapi Twitter-bejegyzésében nonszensznek, boszorkányüldözésnek nevezte a vizsgálatot. Szerinte súlyos károkat okozna a gazdaságnak, ha eltávolítanák őt a hatalomból, olyan „recesszió-depresszió jönne, amilyet ez az ország még nem látott” – mondta múlt pénteken újságíróknak a Fehér Házban. A gazdasági sikerekkel azonban már nem igazán védekezhet, és ezt nagyrészt önmagának köszönheti: a Kína ellen indított kereskedelmi háború globális lassuláshoz vezetett, és ezt az Egyesült Államok is egyre jobban megérzi. Bár az elmúlt évtizedekben csupán két elnök ellen indult vádemelési eljárás – Richard Nixon ellen a Watergate-ügy és Bill Clinton ellen a Monica Lewinsky-affér miatt –, így nincs sok összehasonlítási alap, a The Hill szerint átfogó kutatások bizonyítják, hogy a gazdasági körülmények jelentősen befolyásolták mindkettejük támogatottságát. Ebből a szempontól pedig Trump Nixonnál és Clintonnál is rosszabb helyzetben van, hiszen senki nem tudja megmondani, recesszióba süllyed-e a gazdaság, miközben az elnök a pozíciójáért küzd. Mivel a republikánus többségű szenátus mondja ki a végső döntést, egyelőre biztosnak tűnik, hogy a folyamat nem zárul majd alkotmányos vádemeléssel. Ha azonban a szenátorok egy része meginog, és a gazdaság tovább gyengül, akkor Trump Nixon sorsára juthat, és lemondásra kényszerülhet.

A Bloomberg szerint az im­peach­ment máris károkat okoz az amerikai gazdaságnak, és a helyzet csak tovább romolhat, mert az eljárás elterelheti Trump figyelmét minden másról, és még a korábbinál is kiszámíthatatlanabbá válhat a viselkedése. Ez pedig egyrészt megnehezítheti a kiegyezést Kínával, másrészt balra sodorhatja a demokrata elnökjelölt-aspiránsokat, akik így is egyre vadabb adóemelési tervekkel állnak elő. A politikai és gazdasági bizonytalanság pedig azt jelenti, hogy a következő időszak nem ideális jelentős befektetési tervek meghozatalára, vagyis a legtöbben valószínűleg kivárnak a 2020-as elnökválasztásig.