A Munkáspárt adóemelésből költekezne

Ötéves csúcsot döntött októberben a brit közszféra nettó hitelfelvétele: 11,2 milliárd fontnyi kölcsönt vettek fel, ami messze meghaladja az elemzők által várt 9,3 milliárdot. Az emelkedés oka a költségvetési kiadások növekedése, valamint a társasági és személyi jövedelemadóból származó bevételek csökkenése; az előbbi 6,2 százalékkal, vagyis 300 millió fonttal, az utóbbi 200 millió fonttal lett kevesebb az előző év azonos időszakával összehasonlítva a Guardian tudósítása szerint.

Közgazdászok, köztük Howard Archer, az EY ITEM Club vezető tanácsadója szerint azonban mindez nem fogja visszariasztani a következő kormányt attól, hogy növelje a kiadásokat. Ezt támasztják alá a pártok ígéretei is, amelyekkel meg akarják nyerni maguknak a szavazókat a december 12-ére előrehozott választáson. A kormány reálértékben 4,1 százalékos kiadásnövelést helyezett kilátásba, de Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője még ezt is megfejelte tegnap, amikor ismertette választási programját, amelynek a megvalósítása a BBC szerint évi 83 milliárd fontos költséggel járna. Többek között 5 százalékos béremelést kapnának a közalkalmazottak, bevezetnék a legalább óránként 10 fontos „reál-létminimumbért”, eltörölnék a felsőoktatási tandíjat, 75 milliárd fontos költséggel évi 150 ezer szociális bérlakást építenének, korlátoznák a lakásbérleti díjakat, ingyenessé tennék a tömegközlekedést a 25 éven aluliak számára.

A többletköltséget nagyjából elő is teremtenék az új, illetve megemelt adókból: 45 százalékra nőne az évi 80 ezer fontnál és 50 százalékra a 125 ezer fontnál magasabb jövedelem adója, valamint 26 százalékra a jelenleg 19 százalékos társasági adó. Kiterjesztenék a tranzakciós adót, amelyből évi

9 milliárd font folyna be, és 200 százalékos adót vetnének ki a második lakásra. Az összes adótételből 82 milliárd fonttal nagyobb bevétellel számolnak. Emellett 11 milliárd fontnyi különadót vetnének ki az olaj- és gázipari vállalatokra, és ezt a pénzt arra fordítanák, hogy jelentős mennyiségű munkahely elvesztése nélkül tegyék zöldebbé a brit gazdaságot.

Corbyn megerősítette, hogy visszaállamosítanák a korábbi konzervatív kormányok idején privatizált nagy infrastrukturális hálózatokat, így a vasutat, a postai szolgáltatásokat, a vízközműveket és az energiaszolgáltatókat, a buszhálózatot és a BT telekommunikációs szolgáltató egyes részeit. Ennek finanszírozására a párt 400 milliárd font értékű gazdaságátalakítási alap létrehozását irányozza elő. A Munkáspárt új megállapodást kíván kötni Brüsszellel is a kilépés feltételrendszeréről, és széles körű vámuniós viszonyrendszerben maradna az Európai Unióval, az egységes piachoz igazítaná a belső szabályozást. Az új egyezményt népszavazásra bocsátanák, és a választási lehetőségek között szerepelne az EU-ban maradás is. Az országban élő uniós állampolgárok számára automatikusan biztosítanák a további tartózkodási és munkavállalási jogot, az érintetteknek nem kellene külön engedélyért folyamodniuk.

Magasan vezetnek a konzervatívok

Jelentős előnnyel vezet a közvélemény-kutatásokban a Boris Johnson kormányfő vezette Konzervatív Párt, bár az adatok eltérnek a különböző intézeteknél. Az Ipsos MORI tegnap nyilvánosságra hozott felmérése szerint a toryk a szavazatok 44 százalékára, a Munkáspárt 28 százalékra számíthat, a Liberális Demokraták pedig 16 százalékon állnak. A Savanta ComRes adatai azonos sorrendet mutatnak, de a konzervatívokat 42, a Munkáspártot 31, a Liberális Demokratákat 15 százalékon mérik. | VG