Alacsonyabb GDP-növekedési adatokra van kilátás
Pető Sándor | Közép-Európa legnagyobb gazdaságaiban a korábbi lassulás után tartotta a tempót vagy gyorsított az infláció októberben, de az itteni jegybankok aligha tesznek lépéseket az év hátralevő részében. A régió GDP-adatai csütörtökön várhatóan már tükrözik a globális lassulást. Ez arra ösztönözhetné a monetáris döntéshozókat, hogy számos más jegybank példáját követve lazítsanak politikájukon, de az infláció körül még számos kérdőjel akad. Az importált inflációt nagyban befolyásolhatja, hogy recesszióba csúszik-e a német gazdaság, születik-e megegyezés az amerikai–kínai kereskedelmi tárgyalásokon, és a decemberi brit választások tisztázzák-e, hogyan és mikor hagyja el a szigetország az EU-t.
A régió októberi éves inflációs adatai Lengyelország kivételével meghaladták a várakozásokat. A 3,4 százalékos román adat csak egy hajszállal maradt el a jegybank 1,5–3,5 százalékos célsávjának a tetejétől, az év végéig azonban ismét felgyorsulhat az áremelkedés. A román nettó bérek szeptemberben is hajmeresztő ütemben, 14,7 százalékkal nőttek. Ez hajtja az árakat, a fogyasztás azonban már nem tudja fenntartani a korábbi gazdasági növekedési ütemet. A harmadik negyedévi GDP-jelentés várhatóan lassulást mutat az éves tempóban: a Reuters elemzői konszenzusa szerint 3,8 százalékra a második negyedévi 4,4 százalékról. Az aggodalmak azonban az infláció és a gazdaság ingatag egyensúlya miatt kitarthatnak legalább az egy év múlva esedékes parlamenti választásokig, visszatartva a Román Nemzeti Bankot a kamatok csökkentésétől.
Magyarországon a szeptemberi 2,8-ről 2,9 százalékra gyorsult az áremelkedés üteme, ami a Magyar Nemzeti Bank célsávjának
3 százalékos középpontja alatt marad. A változékony elemeket kiszűrő maginfláció azonban 3,8-ről
4 százalékra gyorsult, és akár még tovább is emelkedhet az év maradékában. A GDP növekedése némileg lelassulhat, a második negyedévi 4,9-ről 4,7 százalékra, miközben a kormány újabb gazdaságösztönző intézkedéseket fontolgat.
A cseh éves növekedés 2,8 százalékról 2,7 százalékra mérséklődhet, ám a cseh jegybank valószínűleg kivár. Kamatcsökkentés aligha valószínű, hiszen az infláció jóval a 2 százalékos cél felett maradt, és nyolc kamatemelés után a bank eddigi stratégiájával is szembemenne. A monetáris döntéshozók azért tornázták feljebb a rekordalacsony szintekről a fő kamatot, hogy legyen muníciójuk, ha a nemzetközi gazdaság a lejtőre kerülne. Hogy merre fordul a világ szekere, az továbbra is bizonytalan. Ha enyhülnek az aggodalmak, azt a Cseh Nemzeti Bank várhatóan jelnek tekinti arra, hogy még feljebb tolhatja a kamatait, várhatón a jövő év első negyedévében – írták az ING prágai elemzői, Jakub Seidler és Petr Krpata.
Az októberi ártrendet illetően a legmegnyugtatóbb hír Varsóból érkezett: az inflációs ráta a vártnak megfelelően pont a jegybank célsávjának közepén, 2,5 százalékon telepedett meg. Adam Glapinski, a lengyel jegybank elnöke azóta már megismételte azt a korábbi üzenetét, hogy nincs szükség a kamatok változtatására a következő években. A bank azonban erősen megosztott. Kamil Zubelewicz, aki az infláció tekintetében a bank legszigorúbb döntéshozója, októberben még a kamatok szerinte túl alacsony szintjét ostorozta. Kérdés, milyen hatással lesz a holnap megjelenő, harmadik negyedéves GDP-adat a lengyel monetáris politikai tanács azon tagjaira, akik korábban a kamatcsökkentést sem tartották kizártnak. Az elemzők a növekedés lassulását várják, 4,1 százalékra az előző negyedévi 4,5 százalékról, ez 2017 eleje óta a leggyengébb lengyel adat lenne.
