Konszenzust akar az EKB kormányzótanácsa
Ma tartja Christine Lagarde első ülését az Európai Központi Bank (EKB) elnökeként. Ugyan a találkozó nem lesz kamatdöntő ülés, ezért nem lesz szó a lazítócsomagról vagy a várható kamatpályáról, de bőven lesz vitás kérdés. Sajtóhírek szerint ugyanis a kormányzótanács tagjai határozott követelésekkel érkeznek az EKB új vezéréhez.
A Financial Times jegybanki forrásokra hivatkozva azt állítja: több jegybankár közösen indítványozza Lagarde-nál, hogy ezentúl az EKB minden egyes ülésén szavazhassanak a monetáris kondíciókról. A mostani gyakorlat szerint az EKB elnökének feladata, hogy meghatározza, mikor tart az intézmény monetáris politikai ülést. Ez idén és 2020-ban nyolc-nyolc alkalom, miközben a kormányzótanács minden hónapban összeül egyszer. A javaslat gyorsabb válaszadást tenne lehetővé a makrogazdasági körülmények változására. A francia tanácstag, Benoit Coeuré már 2013-ban is javasolta ezt a rendszert, de akkor nem ment át a testületen. Az amerikai jegybank viszont épp ez évben változtatta meg hasonlóan a gyakorlatát. A Fed hagyományosan csak azon az ülésen nyúl a kamatszinthez, amikor utána sajtótájékoztatót is tartanak, januártól viszont minden ülés ilyen lesz. A brit jegybank is hasonlóan működik, vagyis az EKB ezzel a rendszerrel követné a nemzetközi trendeket.
A másik határozott kérés, hogy Lagarde a monetáris politikát érintő kérdésekben mindig egyeztessen a kormányzótanáccsal. Az elmúlt nyolc évben több esetben feszültséget keltett a szervezetben, hogy Mario Draghi korábbi elnök hajlamos volt a jegybankárok feje fölött dönteni. A volt EKB-vezér több alkalommal mondta el előre sajtótájékoztatón a várható határozatokat úgy, hogy azok még nem is kerültek a kormányzótanács elé, vagy épp szivárogtatott a sajtónak, hogy a piacon híre menjen egy-egy döntésnek. Draghi azt használta ki, hogy egy jegybanknak kerülnie kell a meglepetéseket: vagyis ha egy döntésre széles körben számítanak a befektetők, azt az EKB-nak mindig érdemes meglépnie.
A legutóbbi, erős visszhangot kiváltó eset az új lazítócsomag szeptemberi bejelentése volt. Draghi meg sem szavaztatta a kormányzótanácsban a csomagot, úgy fogalmazott: a „jól látható többség” szerint nem volt szükség szavazásra. Sajtóhírekből és az ülés jegyzőkönyvéből azonban kiderült: a tanács bő harmada ellenezte a csomagot. Ezután a kormányzótanács több tagja nyilvánosan is kritizálta ezért a gyakorlatért Draghit. Az egyik forrás szerint – a Financial Times úgy tudja, a tanács egyik tagjáról van szó – hasznos a legelején lefektetni a Lagarde-dal való együttműködés technikai és szervezeti kereteit. „A korábbiaknál nyíltabb, konszenzusos döntéseket szeretnénk.” Ez a kérdés sarokpontja lehet Lagarde és a német–francia jegybanki tengely együttműködésének.
A harmadik érdemi kérdés lehet a mai ülésen Berlin és az EKB viszonya. Jens Weidmann, a Bundasbank elnöke és a kormányzótanács tagja korábban többször ütött meg ellenséges hangnemet Draghival szemben, ellenezte az ultralaza monetáris kondíciók fenntartását és az újabb lazítócsomagot is. Weidmann maga is pályázott Draghi megüresedő székére. Lagarde első EKB-elnöki beszédét Berlinben mondta el, ráadásul Wolfgang Schauble, a német gazdasági hatalom egyik megtestesítője kérte fel erre. Elemzők már akkor is utaltak rá: Lagarde Berlin kegyeit keresi, nem akar éles vitákat az unió legerősebb gazdaságával.
