Nem csökkentik a társasági adót

Medgyesi Csilla | A brit kormány elhalasztja a társasági adó csökkentését – jelentette be tegnap Boris Johnson miniszterelnök a Brit Iparszövetség (CBI) konferenciáján. Az adónemet jövő áprilisban vitték volna le 19-ről 17 százalékra, de az intézkedés elnapolásával a kormányzó konzervatívok szerint hatmilliárd font szabadul fel, amelyet a közszolgáltatások, elsősorban az állami egészségügy fejlesztésére fordítanak majd. Az adónemmel kapcsolatban a kongresszuson Jeremy Corbyn, az ellenzéki Munkáspárt vezetője csak annyit mondott, hogy hatalomra kerülésük után az nem haladná meg a 2010-es szintet, amely 28 százalék volt.

A konzervatívok azonban változatlanul enyhíteni tervezik a munkáltatói terheket, és Johnson igyekezett megnyugtatni a CBI-t, hogy kilépteti az Egyesült Királyságot az Európai Unióból, és ezzel véget vet az évek óta tartó bizonytalanságnak. Megismételte vasárnapi kijelentését, hogy valamennyi konzervatív képviselőjelölt elkötelezte magát a Brüsszellel megkötött kilépési megállapodás mellett. A font tegnap vissza is erősödött 1,3 dollár közelébe, mert a piac reményei szerint a konzervatívok megszerzik majd a többséget az alsóházban, így végre ratifikálhatják a megállapodást. A decemberi választás kimenetele azonban brit szakértők egybehangzó véleménye szerint teljesen megjósolhatatlan, annak ellenére, hogy a toryk a legfrissebb felmérések szerint 10-17 százalékponttal vezetnek a Munkáspárt előtt. Az előny nőtt az utóbbi időben, és Lee Hardman, az MUFG devizaelemzője szerint ez optimistábbá teszi a befektetőket.

Carolyn Fairbairn, a CBI vezérigazgatója megértéssel fogadta a társasági adó csökkentésének elhalasztását, szerinte az egész ország érdekét szolgálja a közszolgáltatások fejlesztése, ha olyan intézkedésekkel párosul, amelyek csökkentik a vállalkozások terheit és elősegítik a gazdaság növekedését. Az utóbbit azonban nem szolgálja a konzervatívok várható bevándorlási politikája – tette hozzá.

A toryk tervei szerint ugyanis a jövőben csak azok telepedhetnek le, akik konkrét állásajánlattal érkeznek, vagy vállalkozást alapítanak, a bevándorlást pedig az ausztráliai pontozásos elbíráláshoz hasonlóan szabályoznák 2021-től. Fairbairn szerint azonban az országnak nem csupán a szakmájukban kimagasló diplomásokra van szüksége. „Ha évente 200 ezer lakást akarunk építeni, akkor építészek és tervezők mellett ácsokra, villanyszerelőkre és egyéb szakmunkásokra is szükség van” – figyelmeztetett a CBI vezetője.

Boris Johnson mögött valamennyi konzervatív képviselőjelölt felsorakozott a Brexit kérdésében