Új fiskális stimulus készül Japánban

T. G. | Készül az új költségvetési ösztönzőcsomag Japánban a gazdaság élénkítésére és az országot sújtó természeti katasztrófák utáni újjáépítések támogatására. 2016 óta ez lesz az első fiskális stimulus, Abe Sindzó kormányfő már felkérte a kabinetet a csomag összeállítására. Szuga Josihide, a kormány kabinetfőnöke nem közölte a csomag keretösszegét, csak annyit, hogy a folyamat 15 hónapig tart majd: vélhetően januártól a következő év tavaszáig.

A stimulus célja elsősorban a növekedés ösztönzése, Japánban ugyanis a belső fogyasztás, az infláció, a beruházási ráta és a GDP-növekedés is csekély. A háztartási kiadások és a kiskereskedelmi forgalom bevételei szeptemberben nagyot nőttek ugyan, de ennek hátterében az október eleji áfaemelés állt, a háztartások még annak életbelépése előtt feltöltötték készleteiket. Része lesz a csomagnak az októberi Hagibisz hurrikán utáni újjáépítés finanszírozása, mivel a vihar óriási károkat okozott Japán keleti részén, és a partvidék viharvédelmi rendszerét is tovább fejlesztik. Szuga hangsúlyozta, hogy a csomag keretében versenyképesség- és termelékenységnövelő programokat indítanak kis- és középvállalkozásoknak, ezenkívül mezőgazdasági támogatásokat osztanak szét. A stimulus arra is kiterjed, hogy megelőzzék a jövő évi tokiói olimpia utáni „gazdasági másnaposságot”. Több korábbi olimpia után megfigyelhető volt, hogy a rohamtempóban zajló építkezések pörgetik ugyan a gazdaságot, de a játékok után drasztikusan visszazuhan a beruházási kedv. Ennek megelőzésére Tokió már előre gondolkodik a gazdaság ösztönzésén.

A pénzügyminiszter Aszó Taró mindettől függetlenül egy interjúban arról beszélt, hogy a kormányzat egy ötvenéves államkötvény bevezetését is fontolgatja. Ez jelentős váltás a kormányzat korábbi álláspontjához képest, eddig Aszo és Sindzó is többször hangsúlyozta, hogy a kabinet nem akar ultrahosszú lejáratú eszközökkel foglalkozni. Most viszont teljes az összhang a kormányzat és a jegybank között: Kuroda Haruhiko jegybankelnök már többször érvelt a több évtizedes papírok mellett, amelyekkel megakadályozható a hosszú lejáratú hozamok további csökkenése. Szakértők szerint a szemléletváltás nem véletlen: a kibocsátásból a nagy volumenű költségvetési csomagot fedezik majd, tovább növelve a GDP-arányosan 236 százalékos államadósságot.

Több elemző rámutatott: Tokió jó példával jár elöl a monetáris ösztönzés költségvetési eszközökkel való támogatásában, s ez tanulság lehet az euróövezetnek is. A japán monetáris eszköztár ugyanis gyakorlatilag kiürült, sem a negatív kamatszintek, sem a példátlan méretű eszközvásárlási program nem vezetett eredményre: nem jelentkezett inflációs nyomás, és a fogyasztás sem élénkült érdemben.

A stimulus bejelentése után a jen enyhén gyengült a dollár ellenében, majd gyorsan korrigálni kezdett. Az érdemi piaci hatás azért maradhatott el, mert a befektetők már jó ideje számítottak rá, hogy a jegybank vagy a kormányzat élénkítőcsomagot hirdet meg, vagyis a bejelentés nem keltett meglepetést.

Az intézkedések növelhetik a GDP

236

százalékán álló japán államadósságot