Két tűz közé került a brit feldolgozóipar
Hét éve nem látott mértékben csökken az álláshelyek száma a brit feldolgozóiparban a Brexit körüli bizonytalanság és a globális kereskedelem lassulása miatt – derült ki az IHS Markit pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató csoport és a brit gazdasági ágazatok beszerzési aktivitását mérő intézet (Chartered Institute
of Procurement & Supply, CIPS) felmérésének eredményéből. Eszerint a szektor beszerzésimenedzser-indexe (BMI) 48,9 pontra csúszott vissza az előző havi 49,6 pontról. Bár így is meghaladta a 48,3 pontos elemzői várakozásokat, az index az egymást követő hetedik hónapban maradt a zsugorodást jelentő 50 pont alatt. Ez 2009 óta a leghosszabb ilyen időszak. A BMI foglalkoztatottságot jelző alindexe 46,8 pontra esett vissza az októberi 47,1-ről.
„Novemberben két tűz közé került az Egyesült Királyság feldolgozóipara a Brexit elhúzódása körüli aggodalom és a december 12-re előrehozott választás okozta növekvő bénultság miatt” – magyarázta Rob Dobson, az IHS Markit közgazdásza. Az országnak október 31-én kellett volna kilépnie az Európai Unióból, és mivel a feldolgozóipart különösen fájdalmasan érintené bármiféle zavar a beszállítási láncban, sok vállalat jelentős méretű készleteket halmozott fel alapanyagokból. A dátum azonban január végére módosult, és a cégek tavaly június óta a leggyorsabb ütemben szabadultak meg novemberben ezektől a készletektől.
A feldolgozóipar adja a brit GDP 10 százalékát, a szektor kibocsátása a harmadik negyedévben 1,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, míg a teljes gazdasági növekedés 1 százalékra lassult – ez 2010 óta a legrosszabb adat. A Make UK ágazati szövetség szerint a szektor növekedése az idén 0,1, jövőre pedig 0,3 százalékos lesz. A Brit Iparszövetség tegnapi előrejelzése szerint a GDP jövőre 1,2, 2021-ben 1,8 százalékkal bővülhet, ha az ország január 31-én kilép az EU-ból, és szabadkereskedelmi szerződést köt Brüsszellel.
