Lagarde-ra figyelnek ma a befektetők
Ma vezeti első kamatdöntő ülését Christine Lagarde mint az Európai Központi Bank (EKB) elnöke. Ugyan a befektetők nem számítanak változásra a monetáris kondíciók terén, mégis árgus szemmel figyelik majd az ülés utáni sajtótájékoztatót. Lagarde egy gazdaságilag viszonylag stabil, de számos nehézséggel küzdő euróövezetet örökölt Mario Draghitól: nincs érdemi inflációs nyomás, nyomott a GDP-növekedés, a jegybanki mérleg mintegy 4700 ezermilliárd eurós (és nő), a betétikamat-ráta negatív, a közösség feldolgozóipara vergődik, az üzleti hangulatindexek pedig közel vannak történelmi mélypontjukhoz.
Az első fontos téma, hogy lesz-e változás a monetáris szemléletben. Mario Draghi 2020 derekáig kijelölte az irányvonalat, de Lagarde ezt finomhangolhatja. Érdemi változásra nem számítanak az elemzők, ám az elnök hangvétele árulkodó lehet. Egy korábbi interjúban galamb és héja helyett bagolyhoz hasonlította magát, ami arra utalhat, hogy még Draghinál is óvatosabban használja az eszköztárat. Leginkább az lehet hangsúlyos, hogy az új lazító csomag pozitív vagy negatív hatásait emeli-e ki, ebből következtetni lehet a későbbi finomhangolásra.
A jegybank kiadja a következő három évre szóló előrejelzését is. Újdonság, hogy az elmúlt két évben először nem romlottak a makrogazdasági kilátások, ez az EKB prognózisában is megjelenhet. A várakozások szerint a jegybank fenntartja legutóbbi előrejelzését: jövőre 1,2 százalékos, 2021-re 1,4 százalékos GDP-növekedést vár, az inflációs becslés 1, illetve 1,5 százalék maradhat. Ez lesz viszont az első alkalom, hogy 2022-re is érkezik prognózis. A legtöbb elemző hangsúlyozta: ha 2 százalék köré lövi be a jegybank a 2022-es árindexet, az azt jelentheti, hogy bízik a szeptemberi lazító csomag sikerében. Hangsúlyos az is, hogy Lagarde nem közgazdász, és nincs jegybanki tapasztalata, döntései tehát a Draghi-korszakhoz képest sokkal inkább az elemzői csapatra és szélesebb körű konszenzusra támaszkodhatnak. Ez azért fontos, mert a negatív kamatok és a kötvényvásárlások kapcsán is bőven van ellenkezés a tagállamok részéről. Könnyen lehet tehát, hogy a mai ülésen csak résztémákat érint, és a hangsúlyosabb üzenetekkel megvárja a Kormányzótanácshoz januárban csatlakozó két új tagot, az olasz Fabio Panettát és a német Isabel Schnabelt. Ami még érdekes lehet, hogy Lagarde tervez-e változást a jegybank stratégiai szemléletében. Már korábban elmondta, hogy felülvizsgálja az inflációs cél követésének rendszerét, de ebben a témában ma nem lehet számítani érdemi üzenetre.
Még francia pénzügyminiszterként Lagarde híres volt arról, hogy kertelés nélkül beszél a gazdasági nehézségekről. EKB-elnökként viszont egy-két szavának is érdemi piacmozgató hatása lehet. A helyzetét nem könnyíti meg az sem, hogy néha ellentmondásos adatok érkeznek az euróövezet üzleti aktivitásáról, a feldolgozóipar helyzetéről vagy az árindexről. Így nemcsak a piacnak, de Lagarde-nak is gondja lehet azzal, hogy útmutatást adjon a következő évekre.
