Állami tőkeinjekcióra szorul a Tarom
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEgyre kilátástalanabb a helyzete a román állami légitársaságnak, amely zuhanórepülésben halad a csőd irányába, az egykori Malév példáját követve. A bukaresti kormány úgy döntött, hogy 195 millió lejes (egy lej 70 forint) támogatást ad a Taromnak, amely nélkül a vállalat márciustól már nem lenne képes finanszírozni a működését. Ionel Danca, a miniszterelnöki hivatal vezetője szerint az állam azzal a feltétellel adta a pénzt, hogy abból hatékonyságnövelő lépéseket finanszíroznak. Hozzátette, hogy ezt még jóvá kell hagynia az Európai Bizottságnak (EB) is, amelyet Bukarest értesíteni fog az állami támogatás megítéléséről.
A Malév esetének ismeretében erősen valószínű azonban, hogy Brüsszel a román döntésre az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok megsértéseként, a tisztességtelen versenyelőnyhöz juttatás irányába tett lépésként tekint majd. (Az EB 2012-ben úgy ítélte meg, hogy a magyar nemzeti légitársaság számára 2007 és 2010 között a privatizációval és a visszaállamosítással összefüggésben nyújtott finanszírozás jogellenes állami támogatásnak minősül, ezért annak visszafizettetésére szólította fel Magyarországot.) Nem ez az egyetlen probléma azonban, amellyel a hatvanhat évvel ezelőtt alapított, a legutolsó adatok szerint 2018-ban 2,9 millió utast szállító Tarom szembesül. A társaság – amely jelenleg ötven célállomásra indít járatokat, flottája pedig 25, részben elavult repülőgépből áll – legutóbb 2007-ben könyvelt el nyereséget, a tavalyi évet pedig 1,38 milliárd lej árbevétel mellett 182,77 millió lejes veszteséggel zárta. Erre az évre 171,37 millió lej veszteségre számítanak 1,51 milliárd lej árbevétel mellett.
A mindenkori román kormányokat, valamint a rendkívül sűrűn váltakozó menedzsmentet – volt olyan év, hogy öt vezérigazgató követte egymást a vállalat élén – azonban nemigen foglalkoztatja a Tarom évről évre romló pénzügyi helyzete. Két évvel ezelőtt az állami légitársaság öt Boeing 737 MAX 8 típusú repülőgép megvásárlásáról írt alá szerződést az amerikai gyártóval, a gépmadarak 2023-ig kerülnek a vállalat flottájába, amennyiben a MAX-ok tragédiája miatt elrendelt repülési és szállítási tilalmat még az idén feloldják. A megállapodásban rögzített vételár mintegy 600 millió euróra rúg, de hogy ezt az összeget honnan teremtik elő, azt nem tudni. Ráadásul a vállalatnak a politika is keresztbe tesz: tavaly októberben a végóráit élő román baloldali kabinet közlekedési minisztere megpróbálta rávenni a Tarom akkori igazgatóját a légitársaság néhány belföldi járatának törlésére, hogy az ellenzéki honatyák ne tudjanak Bukarestbe utazni a kormány elleni bizalmatlansági indítvány parlamenti szavazására. Mivel a kérésnek nem tett eleget, Madalina Mezeit menesztették a vállalat éléről, az ügyben ügyészségi eljárás folyik. Nem véletlen, hogy a Tarom már évekkel ezelőtt elveszítette versenyelőnyét a fapados légitársaságokkal, elsősorban a Wizz Airrel szemben, és egyre inkább úgy tűnik, beválik Váradi Józsefnek, a diszkont-légitársaság vezérigazgatójának két évvel ezelőtti jóslata: csak idő kérdése, hogy a román nemzeti légitársaság eltűnjön a piacról.
Lecsapott a Condorra és a német charterpiacra a LOT
A szeptemberben csődbe ment Thomas Cook romjain építkezik a lengyel LOT légitársaság, amelynek anyacége, a Polish Aviation Group (PGL) megvásárolja az utazási iroda német leányvállalatát, a charterjáratokat üzemeltető Condort. A lengyel állam tulajdonában álló PGL Európa vezető chartertársaságává akarja fejleszteni a Condort, első lépésben stabilizálva annak helyzetét és megerősítve a befektetők, a megrendelők, az utasok és nem utolsósorban az ötezer dolgozó bizalmát. A lengyelek döntése szerint a cégért nem festik át, és a menedzsment is a helyén marad.
A Condor marad, ami volt, a német turisták fő utaztatója, ám emellett a környező országokban is erősíteni kívánja pozícióit. Igaz, ehhez a Lufthansának és a TUI fly-nak is lesz pár szava. Míg a Boris Johnson vezette brit kormány hagyta bedőlni a Thomas Cookot, a németek a Condor hóna alá nyúltak, és 380 millió eurós, Brüsszel által engedélyezett, féléves futamidejű áthidaló kölcsönnel üzemképes állapotban tartották a légitársaságot, amíg a sorsa nem rendeződött. A vételárat nem közölték, szakértők 250-300 millió euróra becsülik. A kölcsönt átvállalta a PGL. A Condort 1956-ban alapították, ötven géppel szállítja az utasokat európai, afrikai és amerikai célállomásokra. A cég 57 millió eurós üzemi eredményt ért el a 2018–2019-es üzleti évében. A németek húsz-harminc új repülőgépet terveznek venni a közeljövőben, amelyek a transzatlanti és távol-keleti járatokon teljesítenének szolgálatot. | K. B.
A kormány
195
millió lejes támogatást adna a működőképesség megőrzéséhez
