Decemberi hajrá az európai autópiacon

Sorozatban a hatodik évet zárhatták plusszal tavaly a járműkereskedők az európai autó­gyártók szakmai szervezetének (ACEA) friss összesítése szerint. Érdekesség, hogy az első 11 hónap végén még 0,3 százalékos mínuszt mutatott a statisztika, de egy bivalyerős decemberrel sikerült pozitívba fordítani a mérleget, s 15,3 millióra felsrófolni az éves adatot. A decemberi autóvásárlási láz 21,7 százalékos pluszt hozott az egy évvel korábbihoz képest. Ilyen nagy arányú év végi pluszteljesítményt még nem produkált a szektor az ACEA adatai szerint. Maga a bővülés 216 ezer eladott járművet takar, a teljes decemberi forgalom pedig 1,215 millió volt. Igaz, maga a bázis is alacsony volt, hiszen 2018 utolsó hónapjában 8,4 százalékos visszaesést mért az ACEA.

Tavalyelőtt szeptemberben vezették be az új autók károsanyag-kibocsátásának szigorúbb tesztelési módszerét (WLTP), akkor ez váltott ki vásárlói rohamot, míg a múlt év végén a belengetett januári áremelések miatt hozták előre vásárlásaikat az emberek. A két számjegyű drágulás kiváltó oka az az uniós rendelkezés, mely szerint az egyes autógyártók valamennyi modelljét tekintve 95 grammban limitálták a kilométerenként megengedett átlagos szén-dioxid-kibocsátást. Az új szabályozást az egyes tagállamok eltérő időpontban vezethetik be. A nagy teljesítményű modellek miatt nehezen tartható a korlátozás, azok az ágazati szereplők járnak jól, amelyek kisautókat is kínálnak, ezek ugyanis jelentősen javítják az átlagot. A küszöbértéket meghaladó gyártóknak büntetést kell fizetniük, amelynek az összegét az erős verseny ellenére is áthárítják a fogyasztókra. Ez jó okot szolgáltat az áremelésre, de az elektromos, illetve az önvezető autók pokoli magas fejlesztési költségeihez is forrást keresnek a vállalatok, ami szintén árfelhajtó tényező.

A decemberi boomnak persze böjtje is lesz, az idén ugyanis már valóban a zsugorodásé lehet a terep az európai autópiacon. Az év első hónapjaiban az alacsony bázis miatt még találkozhatunk pozitív forgalmi adatokkal. A járműszektort gyökeresen alakítaná át, ha az Egyesült Államok és az EU között zajló vámtárgyalások kudarccal zárulnának. Ha Donald Trump valóban 25 százalékra emelné az európai autók importvámját, az nagy érvágás lenne a teljes uniós piac számára. Az amerikai elnök, szokásához híven, a tárgyalási pozícióit akarja fenyegetésekkel erősíteni, hogy legyen miből engedni, és a vámalku megszületését saját győzelmeként jelenthesse be, elvégre választási évben a könnyen eladható sikerekre mindig nagy igény mutatkozik.

A nagyobb piacok közül decemberben csúcsforgalom volt Franciaországban és Svédországban, ahol 27,7, illetve 109,3 százalékos bővülést mértek. A holland 113,9 százalékos decemberi rekordbővülés hátterében az áll, hogy a vállalkozásokhoz vásárolt elektromos autók adóját idén megduplázták, igaz, a 8 százalékos adókulcs ezzel együtt sem tekinthető túl magasnak. Az egész évet tekintve a legdinamikusabb fejlődést 43 százalékkal a litván piac mutatta, majd a román következik 23,4-del. Magyarország a 157,9 ezer darabos forgalmával és 15,7 százalékos bővülésével a képzeletbeli dobogó harmadik fokára állhatott fel. Az EU-n kívüli Izland a negatív rekorder 34 százalékos visszaeséssel. Igaz, egy 363 ezer fős piacon 11 ezer autót eladni így is megsüvegelendő teljesítmény.

Az uniós autóeladások sorozatban hatodik éve nőnek, a trend azonban az idén megtörhet