Tóth Péter, Vajdaság | Szerbiában az utóbbi évtizedekben hanyatlóban volt a szilvatermelés, de az ország brandjének számító szilvapálinkából az elmúlt években ismét egyre többet állítanak elő. A tölgyfa hordókban érlelt, aranysárga színű, illatos szilvapálinka világszerte ismert és népszerű. A délszláv háborút megelőző időszakban évente 1,5 millió litert szállítottak belőle a világ számos országába. Az export jelenleg is meghaladja az évi egymillió litert.
Az utóbbi öt évben több mint 25 százalékkal nőtt a szerbiai pálinkatermelés, a kivitel pedig 42 százalékkal bővült. Ezt a Szerb Kereskedelmi Kamara tette közzé a hivatalos statisztikák alapján. A legnépszerűbb és leginkább elérhető a szilvapálinka, amelyet nagy mennyiségben az Egyesült Államokba is szállítanak. A kamara adatai szerint egyre nagyobb mennyiséget termelnek birsalma-, körte-, barack- és málnapálinkából is. A szerb Köztársasági Statisztikai Intézet adatai szerint a kivitel szerkezetét tekintve első helyen Montenegró áll (19,3 százalék), majd az USA (14,5 százalék), Horvátország (13,5 százalék), Németország (11,6 százalék) és Bosznia-Hercegovina (10,1 százalék) következik, míg az összes többi országba a pálinka 30 százalékát szállítják.
Szerbia 2018-ban a legtöbb pálinkát az
Európai Unióba szállította, a pálinkakivitel értéke 2,1 millió eurót tett ki, ezt 2019-ben valamennyivel még sikerült is túlszárnyalni. A szerb mezőgazdasági minisztérium adatai szerint 530 olyan cég van bejegyeztetve, amely tömény alkoholtartalmú italokat állít elő.
Szerbiát sokan tekintik a pálinka, elsősorban a szilvapálinka Mekkájának. Az ország brandje a sligovica, a jó minőségű szilvából készült pálinka, a szerb szilvapálinka márkanevet le is védte. Az országban mintegy 250 ezer hektáron termesztenek szilvát, a csaknem 50 millió szilvafáról átlagosan 600 ezer tonna termést takarítanak be, ezzel Szerbia világelső. Jelentős mennyiségű aszalt szilvát állítanak elő, de az össztermés mintegy kétharmadából pálinka készül. A sligovica – vagy eredeti írásmódjával sljivovica – nemzeti italnak számít. Mivel azonban a lepárlás többnyire még mindig az érvényben lévő előírások és törvények megkerülésével zajlik, az ország évi mintegy 200 millió euró adóbevételtől esik el. A hatályos jogszabályok szerint ugyanis mindenki annyi pálinkát főz, amennyit akar, csupán a forgalmazást korlátozzák. Amikor Belgrád megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val, már tudni lehetett, hogy a következő években ez számos kihívás elé állíthatja a pálinkafőzőket Szerbiában. Saját részre továbbra is mindenki annyi pálinkát főzhet, amennyit akar, de ha eladásra szánja, akkor céget kell alapítania, és technológust is kell alkalmaznia.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.