Mozgalmas év előtt áll az M&A-piac
A cégegyesülések és -felvásárlások (M&A) piaca zsugorodott tavaly, a Mergermarket összesítése szerint globálisan 3328 milliárd dollár értékű tranzakciót regisztráltak, ez csaknem 7 százalékkal marad el az egy évvel korábbi volumentől. A visszaesés jóval nagyobb is lehetett volna, ha a területen hagyományosan legaktívabb Egyesült Államok nem tartja a frontot, és vállalatai, valamint befektetési társaságai nem keresik állhatatosan a kecsegtető célpontokat. A lelkes cégvadászat során az ország odáig jutott, hogy ma már az M&A-piac költéseinek 50,8 százaléka az övé, és a felmérések szerint ez az arány a továbbiakban is növekedni fog. A teljes piacra rányomta a bélyegét a bizonytalanság,a rizikófaktorok közül a legnagyobb hatásút, a kereskedelmi háborút épp Washingtonból indították. Kína után Japán, India és az Európai Unió egésze is megszenvedheti, hogy a józan partneri viszonyok helyett a fenyegetés és az erőfitogtatás dominál a világkereskedelemben. A Brexitet körüllengő bizonytalanságok és a közel-keleti feszültség is a globális lassulás irányába hatott, nem véletlen, hogy a határon átívelő M&A-ügyletek száma és volumene csökkenő tendenciát mutat. Jól jellemzi a helyzetet, hogy a tavaly lezárult tíz legnagyobb üzletből kilencnél a tárgyalóasztal mindkét oldalán amerikaiak ültek, és hogy a tízmilliárd dollárt meghaladó megadealek háromnegyedét amerikai cégek bonyolították le.
Stratégiaváltás Kínában
A világ második legnagyobb gazdasága, Kína viszont látványosan lefékezett, úgy tűnik, feladta a sokszor agresszív felvásárlásokon alapuló globális terjeszkedési terveit, és inkább szofisztikált módszerekkel igyekszik növelni befolyását a világban. A kínai cégekkel szembeni bizalmatlanság egyre nő, elég a Huawei kiszorítására vagy a távol-keleti vállalatok amerikai tőzsdei megjelenésének drasztikus szigorítására gondolni. Azzal, hogy a kínai magánvállalatok a külföldi akvizícióikhoz nem válthatnak dollárt a pekingi tartalékokból, radikálisan visszaszorult a zsákmányszerző portyára induló cégek száma. Ugyanakkor a külföldiek Kínában történő cégalapításának liberalizálásával Peking nagymértékben növeli tőkevonzó képességét, s ez előbb-utóbb az M&A-vonalon is pozitív irányú elmozduláshoz vezet. Ahogy Ázsiában, úgy Európában is több mint az ötödével csökkent az M&A-ügyletek volumene, igaz, ebben a pangás irányába hajló euróövezeti üzleti aktivitás mellett Margrethe Vestager versenyügyi biztos kőkemény fellépése is közrejátszott. A vállalati lobbi pechére a dán politikus a megújult bizottságban – immár alelnöki pozícióban – továbbra is ügyel a játékszabályokra, mi több, a digitális átalakulás is az ő fennhatósága alá tartozik.
Brüsszel közbeszól
Európában számos nagy üzlet vérzett el a szabályozói szigoron, noha szakértők szerint lett volna logika például a német Siemens és a francia Alstom kötött pályás járműveket gyártó üzletágainak egybeolvasztásában, ahogy a keresletcsökkenés miatt nehéz időszakot élő acéliparban sem lett volt hiábavaló az indiai Tata Steel európai érdekeltségeinek és a német Thyssenkrupp gyártókapacitásainak összeboronálása. Ám mindkét ügyletet megvétózta Brüsszel potenciális versenykorlátozó hatásukra hivatkozva.
Hamarosan kínai kézbe kerülhet a British Steel, a Jingye 50 millió fontot adna a négyezer fős vállalatért, és 1,2 milliárd fontos fejlesztési program elindításával vetne véget agóniájának. Ha buknának a kínaiak, a török Cengiz ipari csoport lépne a helyükre, s a Brexit után Brüsszelnek már aligha lesz beleszólása a vevőválasztásba. Kikötésekkel ugyan, de a bizottság átengedte az E.ON és az RWE között megkötött, 43 milliárd euró értékű alkut az Innogy felosztására, s ezzel a német cégek által dominált energiapiac átrendezését. Szigorú megkötésekkel, de átment a Vodafone-nak a Liberty Global német és közép-európai érdekeltségeire – benne a UPC-vel – tett 19 milliárd eurós felvásárlási ajánlata is, ami a brit telekom óriást rendkívül kedvező helyzetbe hozza a régióban. Elbírálás alatt áll a Peugeot és a Fiat Chrysler fúziója, amelyet azután jelentettek be, hogy az olasz–amerikai vállalat kudarcot vallott a Renault-nak tett hasonló ajánlatával.
Hiperaktív gyógyszergyártók
A tavaly bejelentett három legnagyobb amerikai fúzióból kettő is elbírálás alatt áll még. A védelmi ipar két óriásának részvénycserés összeolvadásához Washingtonnak is lesz néhány szava. Tavaly júniusban jelentette be szándékát a United Technologies és a Raytheon egyes részlegeik összevonására. A United Technologies a védelmi üzletágát, benne a Collins Technologies repülőgépalkatrész-gyártót, valamint a Pratt & Whitney hajtóműgyártót viszi a 89,8 milliárd dollár értékű frigybe, ám megtartja magának a világ legnagyobb liftgyártóját, az Otist és az ugyancsak globális piacvezető Carrier klímatechnikai vállalatot. A rakétatechnológiában élenjáró Raytheonhoz hasonlóan a United is a Pentagon egyik legfontosabb beszállítója, így félő, hogy a Raytheon Technologies néven dolgozó új vállalat erősebb versenytárs hiányában túlárazhatja az ajánlatait. A 800 milliárd dollárhoz közelítő védelmi büdzsé sem feneketlen, ezért Washington garanciát vár, hogy ez ne történhessen meg. Az AbbVie, valamint a Richter sikergyógyszerét, a Vraylart Észak-Amerikában forgalmazó Allergan sem mehet még biztosra, jóllehet sorra válik meg egyes eszközeitől, csak hogy zöld utat kaphasson a két cég közötti 83,8 milliárd dolláros fúzióhoz. A konszolidációját élő gyógyszeripar volt a legaktívabb tavaly, a legnagyobb, 93,4 milliárd dolláros lezárt üzlet a Bristol-Myers Squibb nevéhez fűződik, a cég a Celgene biotechnológiai vállalatot szerezte meg magának. A két cég hat, a szív- és érrendszeri betegségek kezelésére, illetve a rák gyógyítására alkalmas készítménye kaphat hamarosan jóváhagyást, csak ezeknek az évi forgalma 15 milliárd dollárra tehető. A kényszeres felvásárlóként ismert Pfizer az utóbbi évek fiaskói után végre célba ért, a rákkutatásban és a rákgyógyszerek gyártásában élenjáró Array BioPharma akadt a horgára: a 10,64 milliárd dolláros csalit simán bekapták a részvényesek.
Csökkent a lelkesedés
Az idén sem maradunk nagy üzletek nélkül – ha hinni lehet a Deloitte által megkérdezett ezer vállalatvezetőnek és nagybefektetőnek. Az utóbbi hét évben az M&A-piac gyorsan fejlődött, 2018-ban csúcson zárt, és a tavalyi kisiklás ellenére is növekvő aktivitást vár a válaszadók 63 százaléka. Igaz, egy évvel korábban még 79 százalékon állt a töretlen optimizmust sugárzók aránya. Amellett, hogy megismétlődik a tavalyi teljesítmény, a válaszadók 33 százaléka voksolt, visszaesést csupán 4 százalék (bal)jósol. A részvénycserés és a fizetéshez részben részvényt felhasználó ügyletek aránya nőhet. A határokon átívelő ügyletek száma a fennálló kockázatok miatt tovább csökkenhet, a nagy cégek inkább odahaza néznek körül, s költenek a Moody’s által 1550 milliárd dollárra becsült szabad forrásaikból.
