Németország a leginnovatívabb gazdaság

Európa legnagyobb gazdasága vette át az első helyet a Bloomberg évente kiadott innovációs és versenyképességi rangsorában, hat év után taszítva le a trónról Dél-Koreát. Németország annak köszönheti első helyét, hogy a lista hét mérési szempontjából háromban is kimagasló a helyezése: a magas hozzáadott értékű feldolgozóiparban, a high-tech vállalatok arányában és a szabadalmi aktivitásban, amely a kutatás-fejlesztési ágazat sikerének egyik legfontosabb jelzőszáma.

Érdekesség, hogy Németország a feldolgozóipar fejlettsége miatt lett első a 2020-as listán, pedig ez az iparág a külső kereslet gyengülése miatt recesszióban van. A megrendelésállomány csökkenése okozta ágazati válság ugyanis nem érinti a szektor fejlettségét és innovatív erejét. A német termelékenységi almutató azonban csak a 18. helyre volt elegendő, a szolgáltatási alindex pedig nagyon gyenge, a 26. helyezés javítása mindenképp figyelmet érdemel a jövőben. Az is probléma, hogy a német kutatás-fejlesztési források mintegy harmada a gépjárműiparba áramlik, ami a szektor elhúzódó kálváriája miatt érdemben ronthatja az ország innovációs képességét. Több elemző is felhívta a figyelmet arra, hogy a világgazdaság a feldolgozóipar primátusától egyre inkább a szolgáltatási szektor elsődlegessége felé tolódik el, így ideje lenne, hogy Németország felhasználja a brutális költségvetési többletét, és az infrastruktúra fejlesztése mellett javítsa a szolgáltatási szektor versenyképességét is.

Dél-Korea első helye az idén egy mutatón úszott el: a termelékenységi index a 29. helyre zuhant a megelőző évi 18. helyezésről. Dél-Koreának is intő jel, hogy a kutatás-fejlesztési rangsorban lecsúsztak a lista második fokára, pedig korábban évekre gyakorlatilag kibérelték maguknak a listavezető helyet. E két szektor romlása akár vészjósló is lehet, tekintve, hogy az ország gazdaságának gerincét épp a magas hozzáadott értékű high-tech vállalatok adják, mint a Samsung, az LG vagy a Hyundai.

Aggasztó az Egyesült Államok helyzete is. A lista 2013-as indulásakor még az első helyen volt az ország, az idei kilencedik helyezés a legrosszabb eddig. A feldolgozó- és a szolgáltatóipar terén is kiestek az élbolyból, a kutatói tevékenység alapján pedig a 29. helyre csúsztak, ami az ország technológiai vezető szerepét tekintve kétségbeejtő lehet. Amerika azonban két tényezőben még mindig világelső: a high-tech vállalatok sűrűségében és a szabadalmi aktivitásban. Úgyszintén nagy meglepetés, hogy a világ egyik legfejlettebb gazdaságaként számon­tartott Japán csak a 12. helyre futott be az innovációs rangsorban.

Kína egy helyet javítva a lista 15. helyén végzett. Az elemzők szerint a kereskedelmi háború elhúzódására készülve Peking felpörgette az ipari fejlesztéseket, bővítette az ellátási láncokat, és számos helyen javította az infrastruktúrát. Figyelmeztető jel az is, hogy Kína a rangsorban már az Egyesült Államok nyakán van, ami jól mutatja, hogy az oktatás és a kutatás-fejlesztés nélkül nem lehet megőrizni a globális vezető helyet.

Hazánk egy helyet javítva a 28. helyen áll, a visegrádi országok közül pedig a harmadik. Magyarország a legtöbb vizsgálandó szempontból harmadik-negyedik helyen zárt a régiós versenyben, egyedül a high-tech vállalatok arányában előzzük meg a versenytársakat. Kiemelendő a magas hozzáadott értékű feldolgozóipar hazai innovációs ereje, amely a globális versenyben a 13. helyre volt elegendő, ám ebben a kategóriában a régiós országok mind kiemelkedők.