Nemzetbiztonsági kockázat az adóelkerülés

Hadat üzent a román kormány a nemzetgazdaság gyarapodását alapvetően hátráltató adócsalásnak. Florin Citu, a tavaly novembertől hivatalban lévő liberális kabinet pénzügyminisztere szerint a jelenség már nemzetbiztonsági üggyé terebélyesedett, emiatt az év elején kezdeményezni fogja a nemzetbiztonsági kérdésekben illetékes legfelső védelmi tanács beavatkozását. „Elérkezett az idő a cselekvésre, mivel az adócsalás nemzetbiztonsági problémává vált. Olyan stratégia kidolgozására és végrehajtására van szükség, amely lehetővé teszi a pénzügyminisztérium és az adóhatóság korszerű informatikai rendszerének kiépítését” – jelentette ki a bukaresti pénzügyi tárca vezetője, aki szerint nemzeti jelentőségű célkitűzésként kell meghatározni az adóhatóság rendszerének digitalizálását. Az adatbázis régóta halogatott informatizálása azért is nagy jelentőségű, mert hozzájárulna a hatékonyabb adóbehajtás megvalósításához, továbbá a közpénzek elköltésének nyomon követéséhez, a pazarlás felszámolásához.

Florin Citu bejelentette azt is, hogy kezdeményezésére ezentúl az adóhatóság évente legfeljebb egy összetett ellenőrzést hajthat végre a romániai kereskedelmi társaságoknál, kivételt mindössze a feljelentés alapján történő vizsgálatok vagy a súlyos kihágások esetén elrendelt rajtaütések képeznek. Ludovic Orban román miniszterelnök nemrég ugyancsak mihamarabbi konkrét intézkedéseket sürgetett az adócsalás visszaszorítása, az adóbevétel növelése érdekében. A liberális kormányfő rámutatott, hogy az Európai Unióban Romániában a legnagyobb mértékű az adóelkerülés, illetve a leggyengébb az általános forgalmi adó beszedése. Orban szerint a hatékonyabb áfabehajtásra az adóhatóság informatikai rendszerének korszerűsítése a megoldás, amire a Világbank programot dolgozott ki Bukarest számára, ám nem vezették be.

Az Európai Bizottság tavaly ősszel közzétett tanulmánya szerint egyébként az áfakiesés (a várt és a ténylegesen beszedett áfa összegének különbözete) terén az azt megelőző öt évhez hasonlóan 2017-ben is Románia állt az élen az uniós tagállamok között. Az országban a várt áfabevétel 36 százaléka nem folyt be az államkasszába, amely ezáltal 6,4 milliárd eurótól esett el. A sor másik végén Svédország, Luxemburg és Ciprus áll, ahol a legkisebb az áfarés: ezek az országok a tervezett áfabevételnek csak az 1 százalékától estek el. (Magyarországon 2017-ben 13,9 százalékos volt az áfarés). Romániában annak ellenére nőtt abszolút értékben az elmúlt években az áfabevétel-kiesés, hogy ugyanebben az időszakban csökkentették a közterhet. Az áfakulcsot 2016-ban 24 százalékról 20-ra, míg 2017-ben 19 százalékra faragták le, és kedvezményes, 9 százalékos áfa érvényes valamennyi élelmiszerre, valamint 5 százalékos a bioélelmiszerekre és a hagyományos termékeknek minősített élelmiszerekre, továbbá a turisztikai és közétkeztetési szolgáltatásokra. A román kormány nem tervezi módosítani a 19 százalékos áfakulcsot.