Rakétatámadás követte a szópárbajt

A tőzsdék világszerte estek, miután tegnap hajnalban Irán rakétatámadást hajtott végre Irakban az Egyesült Államok vezette nemzetközi katonai erők ellen, megtorlásul azért, mert Washington egy dróncsapásban megölte az iráni Forradalmi Gárda egyik tábornokát, Kászim Szulejmánit. Kivételt a japán, dél-koreai és kínai fegyvergyártók részvényei jelentettek, amelyek 20 százalékot meghaladóan erősödtek. A Brent olaj hordónkénti ára is 70 dollár fölé ugrott, az arany pedig hétéves csúcsra emelkedett, a riadalom azonban viszonylag gyorsan elmúlt. A tőzsdeindexek visszaerősödtek, az olajár pedig ismét csökkent, miután kiderült, hogy a támadásnak nincsenek áldozatai.

Az erősödés tovább folytatódott, miután Donald Trump beszédet intézett a nemzethez, és ebben nem helyezett kilátásba fegyveres választ az iráni rakétatámadásra. Az elnök mindössze újabb, súlyos gazdasági szankciókat helyezett kilátásba Teherán ellen, részletekbe azonban nem bocsátkozott. Ez nem is csoda, mert a korábbi büntetőintézkedések után Washingtonnak kevés játéktere maradt ezen a téren.

A befektetőknek tehát egyelőre nem kell félniük attól, hogy a helyzet eszkalálódik, és veszélybe sodorja a közel-keleti olajtermelést. Megnyugtatásként szolgált számukra Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter Twitter-bejegyzése is, amely szerint országa nem akar eszkalációt vagy háborút, de megvédi magát minden agresszióval szemben. „Ha a piac komolyan aggódna amiatt, hogy közel a világvége, akkor összeomlott volna a dollár-jen árfolyam, ami nyilvánvalóan nem történt meg” – mondta a Reutersnek Stuart Oakley, a Nomura szakértője, miután a japán deviza és a svájci frank is visszagyengült az automatikus erősödés után.

Az olaj ára azonban így is tartósan a hordónkénti 60-70 dolláron maradhat az idén Kitamura Tosiaki, a japán Inpex elnöke szerint, aki nem lát reális okot a csökkenésre, és 63 dolláros szintet vár a következő három hónapra a Goldman Sachs is – már ha nem következik be jelentős zavar az ellátásban. Az utóbbira a Fitch Ratings nem számít; a nemzetközi hitelminősítő alapeseti forgatókönyve az, hogy az Egyesült Államok és Irán végrehajt ugyan további támadásokat egymás ellen, ám ezek „gondosan kalibrált” szinten maradnak, hogy a két fél elkerülhesse a totális katonai konfliktust. Ebben a helyzetben az olajárakra gyakorolt felhajtóerő korlátozott, tekintettel arra is, hogy a világpiaci olajellátás bőségesnek tűnik, különösen a mostani lanyha globális növekedési környezetben.

A rakétatámadás miatt egyébként az amerikai szövetségi légügyi hatóság megtiltotta légi járatok közlekedését az iraki és az iráni légtérben, valamint a Perzsa (Arab)-öböl és az Ománi-öböl térségében. A világ más légitársaságai, a többi között az Air France, a Lufthansa, a Wizz Air és az Emirates is bejelentették, hogy gépeik elkerülik a két közel-keleti országot.

Megtalálták a lezuhant gép feketedobozait

Az ukrán főügyész hivatala megkezdte a vizsgálatot a Kijevbe tartó Boeing–737-es katasztrófájának ügyében. A gép 167 utassal és kilenctagú személyzettel a fedélzetén nem sokkal a felszállás után zuhant le tegnap reggel Teherán mellett. Senki sem élte túl a katasztrófát. Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a balesetnek bármi köze lenne a rakétatámadásokhoz. A MAU ukrán légitársaság képviselői szerint a repülő jó állapotban volt, és a tapasztalt személyzet sem követhetett el hibát. A két feketedobozt megtalálták, és bár megrongálódtak, valószínűleg hozzá lehet majd férni a bennük rejlő adatokhoz. | VG