Ralira készülnek a fejlődő piaci devizák

Az egyedi gazdasági sztorik és a geopolitikai kockázatok mozgatták leginkább a fejlődő piaci devizákat 2019-ben.

A kereskedelmi háborús feszültségek, a Brexit okozta bizonytalanság, a világgazdasági dekonjunktúra csökkentette a kockázati étvágyat, egyes országok gazdasági válságai pedig több fejlődő devizát érintettek érzékenyen. Tavaly a három legjobban teljesítő eszköz az ukrán hrivnya (plusz 16,5 százalék), az orosz rubel (plusz 12,5 százalék) és az egyiptomi font (plusz 11,7) volt, míg a legrosszabbak listáját az argentin pesó (mínusz 37 százalék) vezeti az angolai kwaza (mínusz 36 százalék) és a haiti gourde (mínusz 19,4 százalék) előtt. A forint a dollárral szembeni 5 százalékos gyengüléssel a középmezőnyben helyezkedik el.

Az idén már a stabil makrogazdasági fundamentumok is a fejlődő piaci devizákat segíthetik, de a politikai kockázatok csökkenése is efelé hat. A kereskedelmi feszültségek enyhülése, a Brexit rendezése, valamint a nagy jegybankok monetáris lazítása is a kockázatosabb eszközök felé terelheti a tőkét. A dollár a legtöbb előrejelzés szerint gyengülhet 2020-ban, ami szintén kedvez a fejlődő eszközöknek.

Emellett a fejlődő gazdaságok növekedési pályája is kedvező. Az ING prognózisa szerint a fejlett gazdaságok átlagosan 1–1,5 százalék között bővülhetnek, míg a fejlődők 3,5–4 százalékot is elérhetnek. Míg a legnagyobb fejlődő gazdaság, Kína az idén tovább lassulhat, addig Brazília, Oroszország, Mexikó, India és számos ázsiai gazdaság a még dinamikusabb növekedés útjára léphet. A fejlődő gazdaságok gyorsulása a fejlettek lassulását kompenzálhatja, így a globális növekedés idén a tavalyi szintjén lehet. Tavaly a fejlődő piaci devizák kétharmada a lassuló növekedés és a politikai feszültségek ellenére is pozitív hozamot adott, így ha idén magára talál a világkereskedelem és a globális növekedés, 2020-ban még jobb évre számíthatunk.

Az is a fejlődő devizák malmára hajtja a vizet, hogy folytatódhat az elmúlt három év trendje, és a befektetők figyelme még inkább e devizák felé terelődhet. 2016 és 2019 között a fejlődő devizák átlagos napi forgalma 60 százalékkal emelkedett, napi 1600 milliárd dollárra, míg a teljes devizapiaci forgalom csak 33 százalékkal nőtt. A Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) tanulmánya szerint a fejlődő devizák forgalmának aránya a teljes forgalomban 2013-ban 15 százalék volt, tavaly már 23 százalék. A forgalom különösen az ázsiai devizák között volt jelentős. A jüan volt a legforgalmasabb eszköz, 2019 derekán napi 289 milliárd dollár értékben kötöttek vele ügyletet.

A tavalyi forex kereskedésnek leginkább pénzügyi motivációi voltak. Erős a korreláció a fejlődő piaci devizák forgalma és az adott ország külső pénzügyi eszközállományának növekedése között. Ezzel szemben a devizaforgalom és a külkereskedelmi forgalom közti összefüggés sokkal gyengébb. A befektetők az elmúlt évek hozamsivatagában vélhetően a kockázatosabb, fejlődő piaci eszközök felé fordultak.

A forgalom egyre nagyobb részéért felelnek a hegde fundok, traderek és a kisbefektetők. Az elektronikus kereskedés térnyerése lehetővé tette, hogy kisebb piaci szereplők is színre lépjenek a befektetési bankok mellett, ami növelte a forgalmat és a likviditást is. A derivatív ügyletek értéke jóval meghaladja az azonnali kereskedését. Tavaly áprilisban a BIS adatai szerint a derivatívák forgalma elérte a napi 1100 milliárd dollárt, míg az azonnali piac alig 500 milliárdos volt. Sőt, a tőzsdén kívüli ügyletek (OTC) száma is túlnőtt a tőzsdei ügyletekén: a derivatívák forgalmának 95 százaléka volt OTC-ügylet. Az idén tovább folytatódhat a piacon a nem banki pénzügyi intézmények térnyerése is.

Az elemzők megosztottak abban, hogy melyik deviza lehet az idei év nyertese, de összességében azt tanácsolják: senki se shortolja ezeket az eszközöket. Az ING számításai szerint szinte az összes fejlődő piaci deviza alulértékelt a dollárhoz képest: különösen a latin-amerikai és ázsiai fizetőeszközök. Közép-Európa és Afrika viszont nem annyira vonzó: Kelet-Közép-Európa az egyetlen fejlődő piaci régió, ahol az idén nem gyorsul tovább a növekedés, az afrikai államok pedig rendkívül sérülékenyek, ezért az ottani fizetőeszközök vélhetően alulteljesítik az átlagos devizadrágulást.