Trump mástól rossz néven veszi a protekcionizmust

M. Cs. | Büntetőintézkedésekre számíthat az Európai Unió, ha bevezeti a szén-dioxid-adót – figyelmeztetett az amerikai kereskedelmi miniszter. „Reagálni fogunk, ha az a lényegét tekintve protekcionista lesz, ugyanúgy, mint a digitális adó” – mondta Wilbur Ross a Financial Timesnak. A szén-dioxid-adó bevezetése az Európai Bizottság prioritásai közé tartozik. Azokra az importtermékekre vetnék ki, amelyeket olyan országban gyártanak, ahol az uniósnál kevésbé szigorú a környezetvédelmi szabályozás. A cél egyrészt az európai termelők kompenzálása, másrészt pedig a „meggyőzésük” arról, hogy ne vigyék át a termelésüket az olyan, lazább szabályozással csábító országokba, mint Kína, Oroszország és India. Vizsgálnák azonban a többi kereskedelmi partnert, így az Egyesült Államokat is, az adóbevétel pedig az uniós költségvetésbe folyna be.

Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter szerint viszont csak

„a keményen dolgozó embereket adóztatnák meg” vele.

A részletek kidolgozásával a bizottság még nem áll túl jól, de Ross figyelmeztetéséből egyértelmű, hogy az új adónem tovább élezi majd a feszültséget az EU és az Egyesült Államok között. A környezetvédelmet illetően a két fél ellentétes oldalra került, amióta Donald Trump felmondta a párizsi klímaegyezményt, és Washington a vámfenyegetést használja fegyverként a kétoldalú kereskedelmi és a digitális adóról folytatott tárgyalásokban is. Az előbbit illetően egyelőre sikerült elkerülni az eszkalálódást, és szakértők szerint viszonylag gyorsan lehet közös nevezőt találni egy sor kérdésben az agráripari szabályozástól a technológiai szektoron keresztül az energetikáig.

Amerika ultimátumot szabott

Indiának a jelenleginél legalább 5-6 milliárd dollárral nagyobb értékben kell agrárterméket vásárolnia az Egyesült Államokból, ha ismét kedvezményes elbánásban akar részesülni, és széles körű kereskedelmi megállapodást akar

– értesült a Reuters a feltételről. Donald Trump elnök tavaly vette ki Indiát

a fejlődő országok számára fenntartott általános preferencia-rendszerből (GSP), emiatt 5,6 milliárd dollárnyi indiai export vált vámkötelessé. Válaszul Újdelhi több mint kéttucatnyi amerikai áru importtarifáját emelte meg. A két kormányzat eredetileg tavaly akart tető alá hozni egy korlátozott kereskedelmi megállapodást, ez azonban nem sikerült, de a tárgyalások folytatódnak, és remények szerint Trump februári indiai látogatása alatt aláírhatják az egyezményt, amely egyebek között tartalmazza az amerikai agrártermékekre kivetett vámok visszavonását. A kétoldalú forgalom 142,6 milliárd dollárt tett ki 2018-ban, ebből az amerikai agrárkivitel 1,5 milliárd dollár, a teljes deficit pedig 25,2 milliárd dollár. | vg