Washington felszította az irániak dühét

Legitimációs válságot okozhat Iránban az ukrán utasszállító lelövése, amelyet szombaton reggel ismert el a Forradalmi Gárda. A hírre tiltakozások kezdődtek országszerte, Teheránban a rendőrség könnygázt vetett be. Éles hangon bírálják a kormányzatot a sajtóban és a közösségi médiában is, ami most azért különösen kínos a vezetés számára, mert februárban parlamenti választást tartanak, és újjáalakítják az úgynevezett bölcsek tanácsát is, amelynek többek között az lesz majd a feladata, hogy kijelölje a nyolcvanéves Hamenei ajatollah utódját. Hamenei az iszlám köztársaságot megalapító Ruholláh Khomeini ajatollah 1989-es halála óta az ország vallási vezetője.

Nő a külső nyomás is a kormányzatra, amely már így is alig képes működtetni a gazdaságot. A legújabb büntetőintézkedéseket Mike Pompeo külügyminiszter és Steven Mnuchin, a pénzügyi tárca vezetője pénteken jelentette be, válaszképpen a két iraki támaszpontra mért rakétacsapásra. A szankciók az iráni feldolgozó-, acél- és textilipart, a bányászatot, valamint a biztonsági szolgálat tagjait és a támadást végrehajtókat, köztük az iráni Forradalmi Gárdával együttműködő Baszidzs nevű önkéntes paramilitáris szervezetet érintik. A szankciókat az érintettek szimbolikusnak tartják, Richard Nephew pedig – aki az Obama-adminisztráció idején Irán-szakértőként dolgozott a Fehér Házban és a külügyminisztériumban – a Reutersnek kész viccnek nevezte őket. Emlékeztetett, hogy az érintett ágazatokat már a korábbi szankciók is gyakorlatilag ellehetetlenítették. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslése szerint a GDP 2018-ban 4,8, 2019-ben 9,5 százalékkal zsugorodott. Az ország bevétele döntően az olajból származik, Donald Trump éppen ezért a kivitelt sújtotta először szankciókkal 2018-ban. Annak az évnek az elején Irán napi 3,8 millió hordó olajat termelt ki, és 2,3 milliót exportált. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének adatai szerint 2019 októberére a kitermelés átlagosan napi 2,1 millió hordóra esett. Azt nem lehet pontosan tudni, hogy Irán mennyi olajat exportál, mert a legkülönfélébb módszerekkel próbálja kijátszani a szankciókat, de a Bloomberg úgy tudja, hogy októberben ez a tétel mindössze 260 ezer hordó volt. Az ország valutatartaléka a 2013-ashoz képest 20 százalékkal, 86 milliárd dollárra csökkent, de Teherán a szankciók miatt ennek is csak a 10 százalékához fér hozzá. A riál elértéktelenedése miatt az infláció az IMF szerint 2018-ban elérte a 30,5, tavaly pedig a 35,7 százalékot.

Trump számlazárolással fenyegeti Irakot

Washington elutasította Irak csapatkivonásról szóló tárgyalásokra vonatkozó kérését– közölte az amerikai külügyminisztérium. Ádil Abdel Mahdi ügyvezető iraki kormányfő Kászem Szulejmáni iráni tábornok meggyilkolása után kérte a kivonási terv kidolgozását Mike Pompeo amerikai külügyminisztertől. A The Wall Street Journal értesülése szerint a Trump-kormányzat arra is figyelmeztette Bagdadot, hogy zárolhatja az ország Federal Reserve Bank of New Yorkban lévő számláját, ha kiutasítják az amerikai katonákat. Ez végzetes csapást mérne az iraki pénzügyi rendszerre, erre a számlára érkeznek ugyanis az olajbevételek, és innen fizetik a közalkalmazottak bérét, valamint az állami szerződések ellenértékét. | VG