Elképesztő rali áll a görög állampapírpiac mögött: a hozamok több lejáraton a mindenkori mélypontra estek. A tízéves pénteken történelmi rekordhozamon, 0,9 százalékon forgott, most süllyedt először az 1 százalékos szint alá. A rövid lejáratúak közül a kétéves eszköz hozama 1,3 százalék alá esett január végére, pedig tavaly ősszel még 3,3 százalék fölött járt. Az ultrahosszú papírokra is óriási a kereslet: a 25 éves adósságpapír hozama 1,7 százalékon állt.
Nehéz megindokolni az óriási keresletet, különösen amiatt, hogy a görög papírok minden hitelminősítőnél mélyen a bóvlikategóriában vannak. Januárban Athén óriási befektetői érdeklődés mellett 15 éves papírokat dobott piacra: a 2,5 milliárd eurónyi mennyiséget nyolcszorosan jegyezték túl, az átlaghozam 1,88 százalék lett. Athén a hozamvadászok Mekkájává vált. Az egész euróövezetben rajtuk kívül csak hat ország ad pozitív hozamot tízéves lejáraton, közülük a görögé a legmagasabb. Olaszország van még hasonló szinten, a múlt hét végén 86 bázisponton állt a hozammutató. Több elemző megjegyezte: a spekulatív tőke nagy mennyiségben mozdulhatott rá a múlt havi aukción a papírokra, mivel az ország várhatóan két éven belül a befektetési kategóriában lehet. Ekkor pedig az intézményi befektetők nagy mennyiségben vesznek majd az adósságpapírokból, feltolva az árfolyamot, a mostani spekulánsok pedig magas profittal adhatnak túl az eszközökön.
Fontos szempont a befektetői megítélésben, hogy viszonylag jól halad a görög gazdaság talpra állítása. Az éves bázisú GDP-növekedés már három éve 1,5–2,5 százalék közt van, a költségvetés 2016 óta folyamatosan többletes, s a becslések szerint tavaly is pluszban zártak. A folyó fizetési mérleg válság környéki 10-15 százalékos hiányát az elmúlt évekre 1 százalék környékére szorították. Ráadásul a befektetők díjazzák, hogy a tavaly megválasztott Kiriákosz Micotákisz kormányfő kifejezetten piacpárti, ami tovább növelte a befektetői bizalmat. Mindez a Fitch januári felminősítésében is tükröződik, noha az ország még mindig két szinttel van a befektetésre ajánlott kategória alatt.
Egyedül a GDP-arányos adósságráta nem csökken, 2018-ra 180 százalék fölé kúszott, tavaly még tovább nőtt: olyan súlyosak az ország adósságterhei, hogy a kamatteher gyorsabban hízik a GDP-nél. Ugyanakkor az döntő többsége még a válság utáni mentőcsomagokról maradt a görög kormányra: alacsony kamatozású, ultrahosszú lejáratú adósságról van tehát szó, amit a hitelezők készek többször is meghosszabbítani. A kabinet bőséges forrással rendelkezik, a költségvetés – a folyamatos megszorításoknak köszönhetően – középtávon is rendkívül stabil marad.
Érdemes figyelemmel lenni az inflációs várakozásokra is. A görög árindex nem éri el az 1 százalékot, és a hosszú távú kilátások is szinte zéró inflációs nyomást prognosztizálnak. A papírok reálhozama így nagyjából nullára jön ki éves szinten, szemben mondjuk Magyarországgal, amely hiába stabilabb, jobb megítélésű ország, de a 4 százalék fölötti inflációval még 2 százalékos hozamon is negatív reálhozamot ad az államkötvény. Hasonló a helyzet az olasz állampapírpiacon: ugyan sérülékeny a gazdaság, de 1 százalék alatti a tízéves papír a nyomott árindex miatt.
