Feszült büdzsévitára készül az EU
Ütközőpályára kerültek az Európai Unió nettó befizetői és támogatottjai a blokk költségvetésének tárgyalásai előtt – ez derült ki az elmúlt napok találkozóiból és nyilatkozataiból. A korábbi költségvetési időszakokhoz képest fontos változás történt: a nettó befizető Nagy-Britannia a múlt héten, három és fél éves huzavona után kilépett az unióból. A tagállamok egy része most nem fogadja el a bevételei tervezett megkurtítását, mások pedig nem szeretnének többet befizetni.
Az EU állam- és kormányfői csúcstestülete, az Európai Tanács 27 tagja február 20-án ül össze megvitatni a költségvetési tervezetet. Előkészítésképpen a testület elnöke, Charles Michel közülük tizenhéttel találkozik a héten – írta a Financial Times. Az eddig felmerült ellentétek azt sejtetik: egyáltalán nem biztos, hogy a februári találkozón megegyezés születik, és ebben az esetben könnyen lehet, hogy csak októberben kínálkozik újabb esély: Michel jelezte, hogy a következő, márciusi ülés túl korai lenne az újratárgyalásra egy esetleges fiaskót követően, júniusban pedig a brit kilépéssel kapcsolatos kérdésekre kell koncentrálnia a tanácsnak. Ekkora késedelem már azt jelenti, hogy bizonyos 2021-es tervekre nem lehet időben biztosítani a finanszírozást. Késhetnek a zöldprojektek is.
Konszenzus nem biztos, ütközés minden bizonnyal lesz két hét múlva. Az osztrák és a német kancellárok hétfői találkozóján Sebastian Kurz világossá tette: Bécs elfogadhatatlannak tart minden javaslatot, amely a GDP-je 1 százalékánál nagyobb befizetésre kényszerítené Ausztriát. Márpedig Brüsszel tervezete 1,11 százalékkal számol. Az EU 15 tagállama ugyanakkor – köztük Lengyelország, Spanyolország és Magyarország – azonban azt ellenezné, ha kevesebbet kapnának az unió kohéziós kifizetéseiből.
