Szabadkikötők rendszerével készülnek a Brexitre

Újra napirendre került Boris Johnson tavaly augusztus elején nyilvánosságra hozott terve, amely szerint a brit kormány a korábbi viták ellenére tíz szabadkikötőt hozhat létre az európai uniós tagság megszűnése után. A testület a 2020. március 11-i költségvetési határidőhöz közeledve megkezdte a lehetséges új zónákkal kapcsolatos konzultációkat, amelyek pontos helyét az év végéig kívánja közzétenni – tudta meg a Bloomberg.

Az ilyen kikötők szabadkereskedelmi zónának minősülnek, azaz az adott ország eltekint az adók és a vámtarifák érvényesítésétől, és az eljárási díjak is alacsonyabbak. A kereskedelem fellendítése mellett a munkaerőpiacnak is lökést adhatnak, mivel a területen működő vállalatok általános terhei alacsonyabbak – reklámozza az ötletet a brit pénzügyminisztérium.

A korábbi tapasztalatok szerint, ha sikerül jó közlekedés mellé, megfelelően képzett munkaerőt biztosító régióba, a fővároshoz közel telepíteni ezeket a kikötőket, amelyeket gyakran kombinálnak ipari zónákkal, akkor jól működnek, és fellendítik a környező régiót is. Ellenkező esetben csak néhány vállalkozó látja közvetlen hasznukat.

Ezt áttekintve a brit kormány az észak-angliai infrastruktúra fejlesztésébe kezdhet, a részleteket a költségvetés nyilvánosságra hozatalakor jelenthetik be. A Bloomberg azonban megszellőztette, hogy a High Speed 2 vasútvonal építésének megkezdését Boris Johnson már ma bejelentheti, a gyorsjárat Londonból kiindulva érintené Birminghamet is, végállomása Glasgow lenne. A tervek szerint 400 kilométer per óra sebességre lesz alkalmas, de a vonatok tervezett menetrendszerű sebessége „csak” 362 kilométer per óra lesz.

A szabadkikötői rendszert sokan kritizálják. Az Európai Unió álláspontja szerint a „freeportrendszer” jogosulatlan versenyelőnyhöz juttatja azokat, akik benn vannak, azokkal szemben, akik kívül maradtak, és az ilyen zónák vonzhatják a pénzmosókat, az adócsalókat és a terrorizmus finanszírozóit.