Még több forrást önt a piacokra az EKB

K ína Hopej tartománya, a koronavírus-járvány első fészke, tegnap már nem jelentett újabb megbetegedést, de Európában és Amerikában sebesen terjedt tovább a kór, amely már 230 ezer embert fertőzött meg a hivatalos adatok szerint, és csaknem tízezer ember halálát okozta. Miközben sorban állnak le az üzemek, megbénul a vendéglátás, a szállásadás és a légi forgalom, a döntéshozóknak őrizniük kell a pénzügyi rendszer és a piacok működőképességét. Ezt szolgálja az Európai Központi Bank (EKB) legújabb intézkedése is, miután a pénzügyi felfordulás közepette egy évtized után újra megjelentek az aggodalmak, hogy az euróövezet nem tartható fenn. A stabilitásjavító lépésre nagy szükség volt, hiszen az elmúlt hetekben az eurózónában is szárnyaltak az állampapírhozamok, és a kormányok a járvány kezelésére óriási mennyiségű új adósság kibocsátására készülnek.

Az EKB szerdán éjszaka hozott rendkívüli döntése arról, hogy 750 milliárd euró értékben vásárol állami és vállalati kötvényeket – és most először szerepelnek a listán a görög papírok is –, azonnali fellélegzést hozott az olyan szorongatott eurózónatagoknak, mint Görögország és Olaszország. A kötvényeik hozama zuhant a hírre, az ötéves görög papíré például 200 bázispontnál is többet, 1,42 százalék környékére. Az euró ugyanakkor hároméves mélypontra csúszott a dollárkeresztben. Az új döntés azt jelenti, hogy az EKB idén példátlanul sok kötvényt készül vásárolni, összesen 1100 milliárd euró értékben. „Az euró iránti elkötelezettségünknek nincs korlátja” – mondta Christine Lagarde, az EKB elnöke. Lagarde-ék nem szüntették meg azt a szabályt, hogy az EKB-tulajdonhányaduk arányában vásárolják az egyes tagországok állampapírjait, de tulajdonképpen feloldották, kimondva, hogy indokolt esetben eltérhetnek tőle – ez szintén segítség lehet a piaci nyomás alá kerülők számára. A döntés logikus volt: az Európai Unió és az eurózóna tagjai nagy kiadásnövelő programokat bocsátanak útjukra, tehát többet kell kölcsönözniük. Az EKB pástra lépése csökkenti a félelmet, hogy újabb adósságválság fenyegeti az euróövezetet. Egyúttal a bank korrigálta azokat a kommunikációs hibáit, amelyek nagy eladásokhoz vezettek az amúgy is szorongatott olasz állampapírpiacon. Az EU-nak még mindig marad egy fel nem használt pénzügyi csodafegyvere, de a németek és a hollandok egyelőre ellenzik, hogy az eurózóna kormányai hitelkeretért folyamodjanak az európai stabilitási mechanizmushoz, amelyet nagy bajok esetére állították fel 2012-ben.

Eközben a koronavírus európai fertőzötteinek száma meghaladta a 81 ezres kínai adatot, és sohasem szedett még egy nap alatt annyi áldozatot egy államban a járvány, mint szerdán Olaszországban: 475-en haltak meg. Spanyolországban és Németországban naponta ezres nagyságrendben nő a megbetegedések száma. A máskor nyüzsgő londoni City szinte kiürült. A Bank of England 15 bázisponttal 0,1 százalékos történelmi mélypontra csökkentette irányadó kamatát, és 200 milliárd fonttal megemelte a mennyiségi enyhítésre fordítható keretét.

Az Egyesült Államokban, ahol tízezer felett jár a fertőzöttek száma, a Fehér Ház a pártokkal tárgyalt annak a tervezett gazdaságsegítő csomagnak a részleteiről, amelynek az értéke elérheti az 1300 milliárd dollárt is. Kiderült, Donald Trump elnök a felnőtt amerikaiaknak fejenként ezerdolláros, a gyerekeknek 500 dolláros pénzjuttatást javasol. Andrew Cuomo, New York kormányzója arra szólította fel a cégeket, hogy a nem feltétlenül szükséges dolgozóik háromnegyedét rendeljék haza, a bankokat pedig arra, hogy 90 napra függesszék fel a jelzáloghitelek törlesztéseit. Steven Mnuchin pénzügyminiszter bejelentette: azt javasolja Trump elnöknek, hogy az árak mélyrepülését kihasználva kérjen felhatalmazást a törvényhozástól legfeljebb 20 milliárd dollár értékű olaj felvásárlására, amellyel egy évtizedre feltölthető lenne a straté-

giai tartalék.

Nagy recessziót jósol az Ifo

Akár 6 százalékot is zsugorodhat az idén a járvánnyal küzdő német gazdaság – jósolta az Ifo kutatóintézet. A legoptimistább forgatókönyv szerint is 1,5 százalékos lehet a visszaesés, amennyiben sikerül viszonylag gyorsan visszaszorítani a kórt, és kevesebb időre bénulnak meg a vállalatok. Az Ifo üzleti hangulati indexe 8,3 pontot zuhant márciusban, 87,7-re. Ez 1991 óta a legnagyobb havi bukás, és 2009 augusztusa óta a legalacsonyabb szint. Az üzleti várakozások indexe sohasem esett még akkorát, mint ebben a hónapban. Markus Söder bajor miniszterelnök 150 milliárdos gazdaságösztönző programot sürgetett a tartományi parlament előtt, annak a 600 milliárd eurós csomagnak a tetejébe, amelyet a szövetségi kormány már elhatározott. Angela Merkel kancellár bejelentette: a kormány a jövő héten felhatalmazást kérhet a törvényhozóktól, hogy korlát nélkül növelhesse a szövetségi állam kölcsönfelvételeit. | VG

a feltörekvő piacok, köztük a közép-európai gazdaságok fizetőeszközei, Európában egy olyan deviza is bajba került, amelyről a járvány előtt sokan nem gondolták volna. A norvég korona gyakorlatilag összeomlott a napokban, így már értékének egyharmadát elvesztette az év eleje óta. A norvég jegybank, amely pénteken még kamatot csökkentett, bejelentette, hogy 21 év után először beavatkozik a devizapiacon, és vásárolni fogja a koronát. A hírre az északi ország fizetőeszköze visszalódult a rekordmélységet jelentő 13,1678-es szintről az euró ellenében. Miközben az észak-európai országokban gyorsan emelkedik a vírusfertőzöttek száma, a korona külön is nagy pofont kapott az olajárak zuhanásától. Oslo azonban óriási tartalékkal rendelkezik a korona védelmére, bár a hatalmas norvég állami alap értéke

a részvényárak zuhanása miatt

a februári 1170 milliárd dollárról

880 milliárdra csökkent.