Nem pumpálja fel az inflációt a stimulus

Nem tudni még, összesen mennyi pénzt szánnak majd a világ államai gazdaságvédelemre, miközben egyre szigorodnak a vállalatok tömegeit sújtó mozgáskorlátozások. Sorjáznak a bejelentések az óriási mentőcsomagokról. A korábban a költségvetési szigor mintapéldájának tartott Németországban például a GDP 20 százalékát is meghaladja az intézkedések összértéke. Ha a rekordköltekezés a tankönyvi példa szerint feltornázná az inflációt, az tovább rontaná sok vállalat és a várható elbocsátási hullám sújtotta dolgozók helyzetét. Ez azonban az elemzők szerint aligha valószínű: a „járványgazdaság” messze nem a klasszikus modell szerint működik.

Az összefüggés, hogy a megugró állami költekezés inflációhoz vezet, már a globális pénzügyi válság idején sem működött, amikor az amerikai kormányzat a mostaninál sokkal kisebb csomaggal állt elő, a Federal Reserve pedig

4 ezermilliárd dollárral duzzasztotta fel a mérlegét – mondta a Világgazdaságnak James Knightley, az ING vezető nemzetközi közgazdásza. Az árak egyedül a pénzügyi piacokon emelkedtek, az üzletekben nem, és a mentőintézkedések a béreket sem növelték. „A jelenlegi válság során nagyobb a gazdaságösztönzés, de ez egy másfajta és nagyobb kihívást jelentő krízis” – mondta. „Azt hiszem, az összesített kereslet ilyen mértékű összeomlása mellett akkora fájdalom éri a munkaerőpiacot és az üzleti életet, hogy a következő években nemigen van kilátás az inflációs nyomás jelentékeny emelkedésére” – tette hozzá.

A sokk méretét csak találgatni lehet. A részvénybefektetők egyes elemzők szerint már beárazták a legrosszabb forgatókönyveket, vagyis igen gyorsan fordulhatnak a zuhanás után, de sok rossz hír érkezik még a járvány tetőzése előtt, és újabb kormányzati intézkedésekre kerülhet sor. A becsléseket a gazdasági teljesítményről és az árakról villámgyorsan elsodorják az események. Klaus Baader, a Société Générale fő közgazdásza kérdésünkre azt kérte, az elemzőközpontjuk néhány napja frissített globális előrejelzéseit már ne használjuk, átírják őket. Az első számszerű fogódzó a járvány hatásáról a GDP-re Szingapúr csütörtökön közzétett első negyedéves adata. A szigetország kordában tartotta a fertőzést, de a gazdasága 10,6 százalékkal zsugorodott éves alapon. „Ha a GDP-számokról gondolkodunk másutt, Európában és az Egyesült Államokban, azt kell hinnünk, hogy szerencsések lennénk egy 10 százalékos éves visszaeséssel az aktivitásban” – írta jegyzetében Robert Carnell, az ING ázsiai piacért felelős fő közgazdásza.

Miközben az ösztönző- és a likviditási csomagok rövid távon lyukakat tömnek be, a járvány elmúltával gyorsan változhat a helyzet, és megjelenhetnek az inflációs kockázatok. „Nem lepne meg, ha a Fed proaktívabbá válna a jövőben a monetáris politika szigorításában, tekintve a pénzügyi rendszer eszközeit és azt a kilátást, hogy a válság befejeződésével rengeteg olyan pénz lesz, amely pénzügyi befektetetéseket keres” – mondta James Knightley. Vicky Redwood, a Capital Economics szenior gazdasági tanácsadója szerint rövid távon a kormányzati ösztönzők nem okoznak inflációt, hiszen még a nagy recessziót sem lesznek képesek megelőzni. Amikor a járvány után helyreáll a termelés, az embereknek valószínűleg lesz megmaradt elkölthető pénzük, de inkább megtakarítani akarnak majd, a vállalatoknak pedig hiteleket kell visszafizetniük. „Ha megjelennek az infláció jelei, a jegybankok szigoríthatják a politikájukat” – írta.