A vámháború folytatódik akkor is, ha a legfelsőbb bíróság Donald Trump ellen ítél
Mélységesen szkeptikusnak tűntek az amerikai legfelsőbb bíróság tagjai a Donald Trump elnök által kivetett vámok törvényszerűségével kapcsolatban a szerdai meghallgatáson, a testület konzervatív és liberális tagjai is éles hangnemben faggatták a kormányzatot képviselő D. John Sauer főügyészt a tarifák indokoltságáról. A Fehér Háznak azonban akkor is maradnak eszközei, a vámháború folytatására, ha a bíróság ellene dönt.
Az adók és vámok kivetése általánosságban a kongresszus hatásköre az Egyesült Államokban, és alsóbb szintű bíróságok emiatt már úgy ítélték meg, hogy az elnök túllépte a hatáskörét.
Hírügynökségi jelentések szerint a két és fél órás meghallgatáson feltett kemény kérdéseik alapján ítélve a legfelsőbb bíróság tagjainak is az lehet a véleménye, hogy az 1977-ben hatályba lépett nemzetközi rendkívüli állapotról szóló törvény (International Emergency Economic Powers Act – IEEPA), amelyre Trump több esetben hivatkozott,
nem ad akkora jogköröket az elnöknek, mint amelyekkel élt.
Azonos véleményen a konzervatív és liberális bírók
A CNBC tudósítása szerint Sonia Sotomayor, a bíróság három liberális tagjának egyike, arra is rámutatott, hogy a vámok adók, „pénzt, bevételt generálnak az amerikai állampolgároktól”. Azt is megjegyezte, hogy Trumpon kívül egyetlen elnök sem alkalmazta az IEEPA-t vámok kivetésére.
A konzervatív Neil Gorsuch bíró pedig arra a tényre hívta fel Sauer figyelmét, hogy Trump egyoldalúan vezette be a vámokat a külkereskedelmi deficit és a fentanilválság okozta állítólagos vészhelyzetre hivatkozva anélkül, hogy a kongresszus jóváhagyta volna azokat.
Érvelése szerint ha a kongresszus nem szerezheti vissza ezeket a jogokat, akkor „az egy egyirányú folyamat, amely a végrehajtó hatalom fokozatos, de folyamatos növekedéséhez vezet, és elveszi azt a nép által választott képviselőktől”.
A testület többi konzervatív tagja – John Roberts főbíró, Amy Coney Barrett, Brett Kavanaugh és Samuel Alito – szintén hasonló hangnemben faggatta a főügyészt.
A piacok már a vámok elmeszelését árazzák
A meghallgatás hangneme és az elhangzott kérdések alapján viszonylag jól előrevetíthető a legfelsőbb bíróság döntése.
Azt egyelőre nem tudni, hogy az ítéletet mikor hozzák nyilvánosságra, lehet, hogy csak jövőre,
de az adminisztráció gyors döntést kért a testülettől.
Ha maradnak a vámok, az a becslések szerint háromezermilliárd dolláros pluszbevételt jelent az Egyesült Államoknak 2035-ig. A szövetségi költségvetésbe 151 milliárd dollár folyt be tarifákból a 2025-ös pénzügyi év második felében – ez majdnem 300 százalékkal több a 2024-esnél.
A meghallgatás után a Polymarket előrejelzési piacon a kereskedők csütörtök reggel már csak 25 százalékos esélyt adtak annak, hogy Trump vámjai hatályban maradnak. A meghallgatás előtt ez még 50 százalék körül volt.
Mi lesz a már befolyt vámokkal?
A meghallgatás után a piacok emelkedtek, és a főbb amerikai indexek visszapattantak a keddi veszteségek után. A vámok megszüntetése azonban nem jelentene egyértelmű győzelmet a részvények számára.
Ha ugyanis a legfelsőbb bíróság arra kényszeríti a Fehér Házat, hogy visszatérítse a beszedett vámokat – amelyhez egyébként a Wolfe Research szerint „nincs sok jogi érv” –, az tovább növelné az amerikai államadósságot, amely már meghaladja a GDP 124 százalékát.
Ez pedig valószínűleg a kincstári hozamok emelkedéséhez vezetne – ahogyan az már szerdán is történt –, ami nyomást gyakorolhatna a részvényekre.
Ráadásul Trump más végrehajtói hatásköröket is igénybe vehet a vámok visszaállítására, ami további kiszámíthatatlanságot okozhat a vállalkozások és a piacok számára.
A vámháború így is, úgy is folytatódik
Kereskedők és jogi szakértők is egyetértenek, hogy elég sok olyan más jogszabály is van, amelynek alapján az elnök vámokat vethet ki, így csak az biztos, hogy tovább marad a bizonytalanság és a fenyegetés.
Scott Bessent pénzügyminiszter, aki részt vett a meghallgatáson, a Fox Newsnak az nyilatkozta utána, hogy „nagyon, nagyon optimista” – talán azért, mert a kormányzatnak van B terve arra az esetre is, ha a legfelsőbb bíróság ellene ítél.
A Politico értesülése szerint
hetek óta dolgoznak azon, hogyan lehet ebben az esetben újjáépíteni az elnök globális vámrendszerét
más kereskedelmi törvények felhasználásával, hogy nyomást gyakoroljanak a kereskedelmi partnereikre és megőrizzék a vámbevételeket.
„Számos eszköz áll rendelkezésükre” – nyilatkozta a portálnak Everett Eissenstat, aki a Fehér Ház nemzeti gazdasági tanácsának helyettes igazgatója volt Trump első hivatali ideje alatt. A vámháború tehát biztosan folytatódik.
